Pintér Béláéké ma a legsikeresebb független társulat Magyarországon, az előadásaik telt házzal futnak, a darabjaik ötletesek, igényesek, érdekesek, bátran, újszerűen nyúlnak közéleti témákhoz. Pintér Béla elképesztő mennyiségben gyártja az új színdarabokat, szinte évente készül egy, közben a régebbiek nagy részét is műsoron tartják, egy ideje pedig legtöbbször már a Szkéné Színháznál jóval nagyobb, az újpesti piac fölötti, több száz fős UP Rendezvénytérben lépnek fel.
Ilyen tempó mellett nem csoda, ha a sok jó darab közé becsúszik néhány gyengébb is, vagy egy társulat egyenesen megcsömörlik. Az 52 éves Pintér Bélára és a színészeire mégsem ez a jellemző, a legtöbbször betalálnak, két éve a Dózsa László történetét szentivánéji komédiára adaptáló Marshal Fifty-Six például az eddigi talán legviccesebb darabja lett.
A legújabb előadásuk, a Réka és az Oltatlanok ilyen szempontból mégis zavarba ejtő. A munkacímszerű cím valamilyen covidos darabot ígér, de ez ne tévesszen meg senkit, a témát már a világjárvány elején úgyis feldolgozta a Vérvörös Törtfehér Méregzöld. Persze a mostani darab is érinti: a történet azzal kezdődik, hogy Kövi Rékát kirúgják a minisztériumból, mert nem hajlandó beoltatni magát, meg amúgy is részt vett egy oktatásos tüntetésen. A kétségbeesett nőt pedig kedvenc énekesnője elhívja egy oltásellenes szekta gyűlésére.
De hamar kiderül, hogy valami egészen másról van szó. Egy cseppet sem szimpatikus, rettegve-gyűlölködve ősmagyarkodó, zsidó-, izraelita-, héber-, kazár- stb.-ellenes szervezet sötét terveket sző a kormány ellen.
Eközben pedig agyzsibbasztó szóviccekkel hívják fel a figyelmet a magyarok faj-, vér-, eszmei és spirituális tisztaságának fontosságára, de ezek a szóviccek egyébként nem sokkal elrugaszkodottabbak az 1990-es évek óta virágzó, hiperpogány körök tanításainál (sőt a téma 2023-as színpadi adaptációja is azt sugallja, mintha tényleg örökké 1997 lenne).
A történetet nyilvánvalóan most is valós események ihlették, de az író-rendező (vagy a darabot író Pintér AI) szokásához híven vitt bele egy pelevini csavart: ez már nem csak politikai közösség, hanem vallási szekta – aminek szintén ismerősek lehetnek az alapjai –, és a főpap tényleg transzba tudja ejteni a jelenlévőket.
A vízióknak hála a szereplők megtudják, mi a legbelsőbb vágyuk, a nézők számára pedig világossá válik: akit addig kényszerből a minisztériumnak dolgozó ellenzékinek hittünk, az valójában csak egy kicsit tökéletlen ultraorbánista, akiről pedig azt gondoltunk, hogy neopogány ősnáci, az ironikusan van jelen, és igyekszik drog helyett használni a látomást.
Itt mindenki félig hülye és teljesen rosszindulatú, a gyűlölet pedig pusztító spirálhoz vezet, ami a már jól ismert, fékevesztett őrjöngésbe torkollik. (A majdnem végzetes betegség után visszatérő Gálvölgyi János különösen viccesen, nagy átéléssel zsidózza végig az előadást, illetve le saját magát.)
A Réka és az Oltatlanok társadalomkritikája szándékosan nem túl mély és árnyalt, de a színdarab nagyon vicces, úgyhogy
aki tervezi megnézni, az itt álljon meg, mert innentől kizárólag a darab fő attrakciójáról és egyben legkényesebb kérdéséről lesz szó, súlyos spoilerekkel.Márpedig az előadáson nem véletlenül hangzik el többször is az, hogy: „Menjen haza, és soha senkinek ne beszéljen arról, amit látott! Soha senkinek.”
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?80 éves a színész-rendező, akinek sikerült humort csempésznie 1956 emlékébe.
Pintér Béla előadásában Gálvölgyi Jánosnak jutott a nemes feladat, hogy megalázzák az egyik legszentebb magyar történelmi esemény meggyalázója helyett. A Marshal Fifty-Six pont az a darab, amire a mostani komor időkben szükség van.
Élet és állam elleni bűncselekményekkel is megvádolták őket.
Viktor Pelevin lassan 60 éves már, és a nyomában sincs senki, ha a kor nagy kérdéseivel kell foglalkozni. Sci-fibe oltott buddhizmus, fantasyvel kevert konspirológia, AI-kba rejtett istenek és virtuális szerelem világvége idején.
Eminem mikor tudott olyat, hogy „ALEKRIBA KAVARAVAJTUSZI ÉS A KORMÁNY IS URAM MIT TUD TENNI ALEKRIBAJTUTUTU KI KIT TUD SEGITSÉGÜL HÍVNI? Téged tud segítségül hívni Orbán Viktor is uram / és az egész parlament és az egész polgármesteri hivatal is”?
A közönség perceken át tapsolta a visszatérő színészt.
A megveszekedett orbánista főigazgató harmadszor is interjút adott a beosztottjainak. Minden eddiginél jobban látszik, hogyan gondolkodik a magyar kultúráról az irodalom és popzene közpénzosztogató mecénása. Ha jó sokáig nézed egy falevél erezetét, rájössz, hogy van Isten.
Hogyan sikerült néhány fotóval összezavarnom és vérig sértenem az ultraorbánista véleményvezéreket? Valahol most is felsír egy Rákay Philip.
Pedig az énekes egy Orbán-bábut feltartva arról is énekelt, hogy: „A Fidesz az úr!” (Aztán lesmárolta a miniszterelnök-babát.)
Üdvözli Őt hálás népe, sok barátja, ellensége, újságíró, migránshorda. Szalonnából van a torta. Ma mindenki reá hallgat. Ebből lesz az új kétharmad!
Ki hitte volna, hogy a hatalom mindenkivel kiszúr a miniszterelnök nagy napján: a propagandistával, akit nem hagytak, hogy kifejezze a szeretetét, és azokkal, akik így nem nevethettek egy egészségeset.
Kimúlt a többpártrendszer, a politika a hatalmat gyakorlók magánügyévé vált. Az állam szakított az emberi méltóság egyetemességét valló értékrenddel. Erre a nyárra vált szilárddá az új magyar berendezkedés.
Ha ez egy felelős társadalom lenne, ami kicsit is komolyan veszi a saját szabályait, ezek külön-külön sem történhetnének meg, nemhogy egyszerre. Bábszínház lett az ország.
Miközben üldözi a civileket, 1000 milliárdnál is nagyobb vagyont szervezett ki a kormány a kincstárból néhány év alatt, és bőven vannak még ötleteik. Interjú Léderer Sándorral, a K-Monitor korrupciókutató igazgatójával.
Félelemből, hazugságból és végtelen mennyiségű közpénzből épült ki a Fidesz mindent beterítő hatalmi-kommunikációs hálózata.
Pintér Béla tartotta a szavát: elmerült Máté Gábor és a Katona társulatának magánügyeiben, de a végeredmény sokkal több egy csattanós válasznál.
A posztmodern ember, a média és a színház világának legélesebb konzervatív kritikáját nem a Nemzeti Színházban, hanem egy felzaklató független színházban láthatjuk.