A szíriai állami média vasárnap reggel azt állította, hogy újabb izraeli légicsapás érte a damaszkuszi és az aleppói repülőteret. A támadásokban legalább két ember meghalt, a két reptér működését egyelőre felfüggesztették. Mindkét repteret érték korábban is légicsapások. Két napja ugyanakkor olyan szíriai (és iraki) légibázisokat is rakéta- és dróntámadás ért, ahol amerikai katonák is vannak. Azokat a támadásokat az Iszlám Állam ellen (is) harcoló Iraki Iszlám Ellenállás nevű síita szervezet vállalta magára.
Továbbra sem indult meg Izrael szárazföldi offenzívája a gázai övezet ellen, de a hadsereg növelte a légicsapások intenzitását. Izraeli közlések szerint ezzel az a cél, hogy minimalizálják az izraeli csapatokra leselkedő veszélyt „a háború következő szakaszában” – ami minden bizonnyal a szárazföldi bevonulást jelenti. A Hamász azt közölte vasárnap reggel, hogy a szombat éjszakai támadások harminc épületet romboltak le és 55 halálos áldozatot követeltek Gázában.
A Guardian úgy tudja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök – akinél egy izraelit sem hibáztatnak többen a háborúért – szombaton késő este összehívta kabinetjét, állítólag azért, hogy megvitassa a Gázai övezet elleni várható szárazföldi inváziót, miközben az Egyesült Államok közölte, hogy több légvédelmi rendszert küld a Közel-Keletre, és felkészül további csapatok bevetésére, miután Irakban megtámadták erőit, és a harcosok figyelmeztették, hogy ne avatkozzanak be, hogy támogassák Izraelt a Hamász ellen.
Szombaton békecsúcsot rendeztek Kairóban. Ezen António Guterres ENSZ-főtitkár azonnali humanitárius tűzszünetet követelt, valamint a túszok szabadon bocsátását. Arról is beszélt, hogy mindent meg kell tenni a vérontás megállítása és a két független állam létrehozása érdekében. A nemzetközi szervezet szerint a Gázai övezetben a humanitárius helyzet katasztrofális szinteket ért el, a kórházakat elárasztják a sebesültek és a gyermekek „aggasztó ütemben halnak meg” Gázában. A békecsúcson nem vett részt sem Izrael, sem a Hamász, sem Irán képviselője.
Iszmáíl Haníje, a Hamász vezetője viszont egyeztetett a békéről szombaton Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Erdoğan hivatala a telefonos tárgyalásról azt közölte: Törökország mindent megtesz a mihamarabbi tűzszünet érdekében, további humanitárius segélyszállítmányokat sürget a Gázai övezetbe, valamint vizsgálja annak lehetőségét, hogy a gázai sebesültek egy részét törökországi kórházakban kezeljék.
A Reuters megszerzett egy hivatalos dokumentumot, amely szerint a zsidó állam északon újabb 14 település evakuálását tervezi – írja a Guardian. Ez a döntés azután született, hogy Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah fegyveresei között Izrael északi határán ismét tűzharc alakult ki, ami az Izrael és a Hamász közötti háború közben a konfliktus eszkalálódásához vezethet.
Az ENSZ szerint a ciszjordániai Nur Shams menekülttáborban 13-an haltak meg az izraeli biztonsági erők hadműveleteiben. Szintén Ciszjordániában egy mecsetre is csapást mért az izraeli hadsereg, amely azt közölte, hogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád egységeit támadták ott.
Szombaton több nyugati nagyvárosban palesztinpárti tüntetéseket tartottak. Ilyen megmozdulások voltak Barcelonában, Londonban és Washingtonban is.
Nyugati tisztviselők egyre inkább aggódnak az Izrael és a Hamász közötti konfliktus regionális kiterjedésének veszélye miatt.
Az ország leghosszabb ideje regnáló miniszterelnöke megosztotta az izraeli társadalmat, és kifejezetten érdekelt volt egy Gázába zárt, de erős Hamászban. Súlyosan elszámította magát.