A szarvasmarhák jelentős szerepet játszanak a klímaváltozásban: mint a metán legnagyobb mezőgazdasági forrása, az irdatlanul sok, kb. 940 millió darab marha az üvegházhatású gázok majdnem 10 százalékát bocsátja ki, legnagyobb részben böfögéssel és szarással.
Emiatt rengeteg időt és pénzt fektetnek az emissziószabályozásba. A gazdaságok bioemésztői például a trágyagödrökből áramló metánt hasznosítják. Sokat kutatják, hogyan lehet elérni, hogy a marhák kevesebbet böfögjenek, mondjuk ha tengeri algával, illóolajokkal vagy valamilyen puffadáscsökkentő gyógyszerrel táplálják őket.
Tekintettel a világ növekvő hús- és tejfogyasztására, az ilyen újítások elengedhetetlenek a nemzetközi és nemzeti klímacélok teljesítéséhez, mégis felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e egyszerűbb áttérni növényi alapú alternatívákra.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A klímakatasztrófa felé rohanunk, miközben több milliárd ember túlsúlyos vagy nem jut elég élelmiszerhez. Mindezt úgy, hogy a világon percenként több mint 1 millió dollárnyi közpénz megy el a jelenlegi eszetlen, szennyező és pazarló mezőgazdasági rendszer fenntartására.
A CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna által alapított intézet így küzdene a légkörben már meglévő szén-dioxid és a globális felmelegedés ellen.