Kijev hiába teljesítené a magyar követeléseket, Orbán már elvi szinten sem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását

külföld

Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor nem egészen másfél éve még azt mondta Volodimir Zelenszkijnek, hogy „mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt”, a magyar miniszterelnök most blokkolni akarja az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Ez az egyik olyan, európai uniós szempontból is stratégiai fontosságú ügy, amiben Orbán a korábbiaknál is határozottabban kommunikálja, hogy kész megakasztani az uniós folyamatokat.

A másik az uniós költségvetés módosítása, ami azt az 50 milliárd eurós támogatást is tartalmazná, ami az ukrán költségvetést stabilizálná valamennyire a következő években. Többek között a szociális kiadásokat és nyugdíjkifizetéseket finanszíroznák belőle.

Nem esik egybe a magyar nemzeti érdekekkel

A két kérdésről december közepén, az Európai Tanács ülésén kellene dönteni, az uniós politikában mindig hektikus évzárás előtt. A magyar kormány azonban már az ukrán csatlakozás napirendre vételébe sem egyezik bele. Annak ellenére sem, hogy Ukrajna épp most készül teljesíteni az eddig folyamatosan hangoztatott fő magyar feltételt – a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás jövője azonban a jelek szerint mégsem annyira sorsdöntő, ahogy azt idáig kommunikálta a magyar kormány.

„Ukrajna csatlakozásának tárgyalása nem esik egybe a magyar nemzeti érdekekkel”,

jelentette ki Orbán Viktor szokásos Kossuth rádiós reggeli interjújában pénteken. A miniszterelnök ezért állítása szerint azt képviseli, hogy „Ukrajna csatlakozásának EU-s tárgyalása ne is kezdődjön meg”. Egyik érve, hogy az nincs előkészítve, Brüsszelben kihagyták a tagállami érdekeket összehangoló tárgyalásokat, miközben például a magyar gazdákat tönkretenné, ha az olcsóbb ukrán mezőgazdasági termékeket korlátozás nélkül beengednék a belső piacra.

Orbán Viktor interjút ad a Kossuth rádiónak 2023. december 1-jén
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA

Ezekről a kérdésekről – az uniós támogatások amúgy is sokak által szorgalmazott tágabb átalakításával párhuzamosan – éppen a csatlakozási tárgyalásokon lehetne megpróbálni dűlőre jutni. Orbán szerint azonban „ha nem tudjuk, milyen következményekkel járna Ukrajna felvétele, akkor ne is kezdjünk el tárgyalni róla”.Szerinte Ukrajnával csak öt-tízéves stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni. Más kérdés, hogy Ukrajna már most is az EU társult tagja, másfél éve hivatalos tagjelölti státusszal bír, és bár nem így hívják, de ez is egyfajta stratégiai partnerség, így nem világos, hogy az Orbán által bedobott új keretrendszer ötlete miben lenne ehhez képest több.

A miniszterelnök ezt ugyanúgy nem részletezte, ahogy az orosz–ukrán háború kapcsán képviselt béketerv esetében is hiányozni szoktak az olyan részletek, hogy az milyen orosz követeléseknek engedne, és miképpen nyújtana Ukrajna számára értelmezhető biztonsági garanciákat, ha a nyugati támogatásokat elutasítja.

Azt sem tudjuk, mekkora?

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.

Partnerek

Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

Kapcsolódó cikkek

Miért fájnak az ukránoknak a magyarok?

Leginkább Ukrajnának állna érdekében, hogy kezdjen valamit a jogfosztó „nyelvtörvénnyel”, ezzel nem csak Orbán Viktor és nem csak a „magyar származású ukránok” járnának jól. A legutóbbi álkorrekciókat szétszedő Velencei Bizottság is mutatott erre egy lehetőséget, lehetne élni vele. Elemző jellegű véleménycikk „kényes” kérdésről.

Gazda Albert
vélemény

Orbán szerint a 40 év alatti magyarok 75 százalékának van saját tulajdonú otthona

Péntek reggeli rádióinterjújában volt egy kis gyurcsányozás is, „a privatizáció sötét korszakainak” említése, majd beszélt a nyugati, brüsszeli és washingtoni pénzekről és arról, szerinte miért nem kell tárgyalni Ukrajna EU-csatlakozásáról.

Mészáros Juli
POLITIKA

Szijjártó Péter: Támogatjuk, hogy Ukrajna minél előbb kapjon tagjelölt státuszt az EU-tól

„Sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a kérést.”

Mészáros Juli
eu

Ukrajna levette a háborút támogatók feketelistájáról az OTP Bankot

Azt mondják, az OTP kötelezettségeket vállalt.

Solti Hanna
háború

Budapesten tárgyalt az Európai Tanács elnöke, egy német lap szerint Von der Leyennel is zsarolja az uniót Orbán

Brüsszelben gyakran használják egy mondatban a „Magyarország” és a „zsarolás” szavakat, írja a Süddeutsche Zeitung, amely szerint Orbán uniós vétója Oroszország diadala lenne.

Haász János
külföld

10 milliárd eurónyi uniós pénzzel karácsonyozhat a magyar kormány

Ami már jövő februárban meg is érkezhet.

Molnár Kristóf
POLITIKA