„Immár második alkalommal fordul elő, hogy a hazai médiavállalatokat tömörítő Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) vezetése munkája során megkerülte tagságát a piaci állásfoglalások kiadása, valamint jogszabályi előkészítő munka során. A szervezet 2023. december 13-án állásfoglalást adott ki a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban, információink szerint az MLE elnöke a médiavállalatokat tömörítő tagság előzetes értesítése és érdemi bevonása nélkül döntött arról is, hogy az elnök levélben kéri a köztársasági elnököt az elfogadott törvény vétójára.”
Így kezdi a megszállt és elrogániasított Index a szolgálati közleményt, amiben tudatja: kilép at MLE-ből.
Szerda este a Mediaworks is közleményben reagált arra, hogy Kovács Tibor MLE-elnök megkérte Novák Katalint, hogy ne írja alá a sajtószabadságot és a szabad véleménynyilvánítás szabadságát sértő törvényt. A közleményben azt írták, az elnökség jóváhagyása nélkül ilyen akciót nem hajthat végre az MLE elnöke.
A szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot kedden fogadta el parlament, a Fidesz-KDNP-s kétharmad mellett a Mi Hazánk is megszavazta. Több mint 100 civil szervezet tiltakozott a javaslatcsomag ellen, mert az szerintük a hatalom érdekeit védi, miközben megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat.
A törvény megszavazása után több független szerkesztőség (köztük a 444, a Qubit és a Lakmusz) közös közleményben jelezte: a „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.
Kilépéssel fenyegetőznek, ha az MLE nem vonja vissza állásfoglalását.
A törvénycsomagot végül a Fidesz és a KDNP mellett a Mi Hazánk is megszavazta.
Szerintük a törvény a hatalom érdekeit védi, miközben megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat
A minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető hivatal létrehozása ellentétes a legelemibb jogállami normákkal, emberi jogi és demokratikus alapelvekkel, valamint a józan ésszel is. Független szerkesztőségek közös álláspontja.
Ez a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.