„A Mediaworks mint a Magyar Lapkiadók Egyesületének tagja megdöbbenéssel értesült arról, hogy Kovács Tibor, az MLE elnöke és Havas Katalin, az MLE főtitkára a Mediaworks tudta és jóváhagyása nélkül az MLE nevében egy olyan állásfoglalást és felszólítást juttatott el Novák Katalin köztársasági elnök hivatalához, amelyben a Magyar Országgyűlés nagy többsége által elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt minősítik.”

Ez a rigorózus hangvételű állásfoglalás jelent meg az Origón tegnap este, nem sokkal azután, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz, akit arra kértek: ne írja alá a kedden elfogadott szuverenitásvédelminek nevezett törvényt. Az MLE állásfoglalásában rögzítette: a szuverenitásvédelminek nevezett törvény szerintük „egyrészt szembe megy az Alaptörvény szellemével mind a jogállamiság, mind a sajtószabadság tekintetében.”

A Mediaworks pedig sietett leszögezni, hogy „ Kovács Tibor az MLE elnökségének jóváhagyása nélkül ilyen akciót nem hajthat végre, így az állásfoglalásban leírtak legfeljebb az ő és Havas Katalin magánvéleményét tükrözik, akkor is, ha egyes kiadók támogatását utólag megpróbálják megszerezni.”

A többtucatnyi online és nyomtatott újságot (köztük a megyei lapok zömét), az ingyenesen osztogatott Metropolt és a Hír TV-t is tömörítő, erősen kormányközeli Mediaworks felszólította Kovács Tibort, „hogy az egyesület nevében kiadott, de az elnökség által jóvá nem hagyott állásfoglalást nyilvánosan vonja vissza, ellenkező esetben a Mediaworks visszahívja tisztségviselőit és kilép a Magyar Lapkiadók Egyesületéből.”

A szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot kedden fogadta el parlament, a kétharmados többséggel bíró Fidesz-KDNP kormány mellé a Mi Hazánk is felsorakozott a szavazáskor. Annak ellenére is, hogy több mint 100 civil szervezet tiltakozott korábban a javaslatcsomag ellen, amely szerintük a hatalom érdekeit védi, miközben megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat.

A törvény megszavazása után pedig több független szerkesztőség - köztük a 444, a Qubit és a Lakmusz is - közös közleményben jelezte: a „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.

Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója a nemsokára felálló Szuverenitásvédelmi Hivatalról azt nyilatkozta a 444-nek: „propagandaeszköz, és kizárólag politikai célból hozták létre.”

Korábban itt gyűjtöttük össze, milyen problémák merülnek fel a „szuverenitásvédelmi” törvény kapcsán.