Már a Mediaworks is Novák Katalinhoz fordult az év utolsó műbalhéjának következő fejezetében
„Kovács Tibor elnök és Havas Katalin főtitkár (a Magyar Lapkiadók Egyesületének vezetői - a szerk.) politikai akciót hajtottak végre, tényleges hatáskörüket messze túllépve jártak el, az Önnek címzett sorok kizárólag az ő egyoldalú és elfogult magánvéleményüket tükrözik” – írja Novák Katalin köztársasági elnöknek címzett levelében a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke, valamint a Mediaworks Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója és tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese. Liszkay Gábor, Kálmán Erika és Csermely Péter azt kérik Nováktól, hogy „a levélben és az állásfoglalásban leírtakat ezen szempontok figyelembevételével értékelje”.
Az ügy előzménye, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) szerdán levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz, akit arra kértek: ne írja alá a kedden elfogadott szuverenitásvédelminek nevezett törvényt. Az MLE állásfoglalásában rögzítette: a szuverenitásvédelminek nevezett törvény szerintük „szembe megy az Alaptörvény szellemével mind a jogállamiság, mind a sajtószabadság tekintetében.”
Ez az állásfoglalás nagy vihart kavart a kormánysajtóban, hiszen eddig ők is tagjai voltak az MLE-nek. A megszállt és elrogánosított Index egy szolgálati közleményt adott ki, amiben tudatja: kilép az MLE-ből. De szerda este már a Mediaworks is közleményben reagált. A többtucatnyi online és nyomtatott újságot (köztük a megyei lapok zömét), az ingyenesen osztogatott Metropolt és a Hír TV-t is tömörítő, erősen kormányközeli Mediaworks felszólította Kovács Tibort, „hogy az egyesület nevében kiadott, de az elnökség által jóvá nem hagyott állásfoglalást nyilvánosan vonja vissza, ellenkező esetben a Mediaworks visszahívja tisztségviselőit és kilép a Magyar Lapkiadók Egyesületéből.” Ezt követte most a levelük Nováknak, amit a Metropolról szemlézünk.
A szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot kedden fogadta el parlament, a Fidesz-KDNP-s kétharmad mellett a Mi Hazánk is megszavazta. Több mint 100 civil szervezet tiltakozott a javaslatcsomag ellen, mert az szerintük a hatalom érdekeit védi, miközben megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat.
A törvény megszavazása után több független szerkesztőség (köztük a 444, a Qubit és a Lakmusz) közös közleményben jelezte: a „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját. Orbán szokásos pénteki rádióinterjújában azt mondta, ez „a zsoldosok tiltakozása”.
Megdöbbent a Mediaworks azon, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete elítélte a „szuverenitásvédelmi” törvényt
Kilépéssel fenyegetőznek, ha az MLE nem vonja vissza állásfoglalását.
Elfogadta a parlament a szuverenitásvédelmi törvényt
A törvénycsomagot végül a Fidesz és a KDNP mellett a Mi Hazánk is megszavazta.
Több mint 100 civil szervezet tiltakozik a szuverenitásvédelmi törvény ellen
Szerintük a törvény a hatalom érdekeit védi, miközben megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat
A „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát
A minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető hivatal létrehozása ellentétes a legelemibb jogállami normákkal, emberi jogi és demokratikus alapelvekkel, valamint a józan ésszel is. Független szerkesztőségek közös álláspontja.
Szuverenitásvédelmi törvény: azon csattan, akin a kormány akarja
Ez a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.
Orbán: „Ha nem akarjuk, hogy Ukrajna EU-tag legyen, a magyar parlament majd leszavazza”
A miniszterelnök szerint a zsoldosok tiltakoznak a „szuverenitásvédelmi” törvény ellen. A Kossuth rádióban magyarázta azt is, miért vétózott.
