• Az emberi alvás sosem volt zökkenőmentes, de sok jel utal arra, hogy a mai, modern civilizációnkban olyan erős negatív nyomás nehezedik az alvásunkra, ami korábban nem volt jelen.
• Itthon is gyakori az alvászavar, a nem kezelt alvási problémák pedig súlyos népegészségügyi betegségekhez vezethetnek.
• Egyáltalán, mennyi alvásra van szükségünk, és milyen tényezők nehezítik a jó alvást?
• Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
• Interjú Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatójával.

A túl sok és a túl kevés alvás is veszélyes

Rengeteg mindenkinek van gondja időnként az alvással: nemzetközi kutatásokból tudni, hogy az emberek harmada küzd az élete során legalább egyszer egy hónapnál tovább alvásproblémákkal. Az okok szerteágazóak, de az biztos, hogy a környezet, ami körbevesz minket, nem kedvez a jó alvásnak. Többek között erről beszélgettünk Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatójával.

„Valójában még mindig nagyon keveset tudunk az alvásról, de van néhány érdekes részlet, amit már sikerült megfejtenünk” – kezdi Purebl György, aki példaként említi, hogy ma már nagy bizonyossággal tudjuk: a felnőttek döntő többsége számára a napi hét, hét és fél óra számít az átlagos és optimális alvásidőnek. Rendkívül nagyszabású, több mint félmillió ember adatai alapján összeállított nemzetközi kutatásból azt is tudni, hogy akik rendszeresen naponta öt óránál kevesebbet vagy tíz óránál többet alszanak, azok nagyobb eséllyel halnak meg korábban, mint az átlagos mennyiséget alvó embertársaik.