2024-ben várhatóan 76 országban tartanak olyan választásokat (elnök-, parlamenti, önkormányzati), ahol minden választópolgárnak lehetősége lesz szavazni. Ez a világ lakosságának több mint a felét érinti, mintegy négymilliárd embert, és az elmúlt évek részvételi adatait figyelembe véve körülbelül kétmilliárdan élni is fognak szavazati jogukkal.

Nem minden arany, ami fénylik

Az Economist Intelligence Unit a demokráciaindex alapján vizsgált meg 71 országot, melyek közül 43-ban teljesen szabad és tisztességes választások lesznek (a 43-ból 27 EU-tagállam), ám a többi 28 nem felel meg a demokrácia alapvető feltételeinek. Érdekesség, hogy a legtöbb ország Európában (37) és Afrikában (18) tart választásokat, és a két kontinens a demokráciaindex alapján nem is lehetne távolabb egymástól.

A világ tíz legnépesebb országa közül nyolcban – Bangladesben, Brazíliában, Indiában, Indonéziában, Mexikóban, Pakisztánban, Oroszországban és az Egyesült Államokban – tartanak 2024-ben választásokat. A tiszta verseny nem mindenhol őrzi meg sem tiszta, sem verseny jellegét: az említett országok felében a választások sem szabadnak, sem tisztességesnek nem minősíthetők, és a demokrácia számos más előfeltétele, például a szólás- és egyesülési szabadság sem érvényesül. Banglades, Mexikó és Pakisztán az elemzés szerint hibrid rezsimek, amelyek a demokrácia és a tekintélyelvűség elemeit ötvözik, Oroszország pedig tekintélyelvű, ahol a választások szinte biztosan nem fognak rendszerszintű változást hozni.

A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány olyan Európán kívüli választás, amikre érdemes figyelni. Vagy azért, mert a hatásaik túl fognak mutatni az országhatárokon, vagy azért (is), mert még a magyar választási kampánynál is bizarrabb jelenetekre lehet számítani.

Tajvani parlamenti és elnökválasztás (2024. január)