A Vörös-tenger gázai háború által is érintett déli részét november vége óta húti lázadók támadják. Először elfoglaltak egy brit tulajdonú és japán üzemeltetésű teherhajót, azóta pedig több kereskedelmi hajót ért drón- és rakétatámadás a térségben, amit Jemenből indítottak. A hútik azt állítják, támadásaikkal a palesztinok és a Hamász támogatását akarják kifejezni.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság január 11-én légicsapások sorozatát indította a lázadók több tucat célpontja ellen. A csapások – amelyeket Ausztrália, Bahrein, Hollandia és Kanada is támogatott – azután kezdődtek, hogy a lázadók figyelmen kívül hagyták azt az ultimátumot, hogy hagyjanak fel a térségben elkövetett támadásaikkal, amik jelentősen megzavarták a globális tengeri kereskedelmet.
A jelenlegi vörös-tengeri helyzet, a Panama-csatorna kiszáradása, de korábban Oroszország fekete-tengeri gabonablokádja, az Ever Given hajó elakadása, vagy akár egy esetleges dél-kínai-tengeri konfliktus a Malaka-szoros - Indiai-óceán és a Csendes-óceán közti fő csatorna - közelében jól mutatja a fontos tengeri kereskedelmi csomópontok sebezhetőségét.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?2021-ben vették le őket a listáról.
Ez volt a negyedik amerikai légicsapás. Nem sokkal korábban a hútik dróntámadásában megsérült egy áruszállító hajó.
A G7-országok angliai találkozóján Kína feltartóztatásáról egyeztettek.
Giorgia Meloni vezetésével Olaszország kilép Kína globális infrastrukturális programjából.
Magyarország a jövőben is része kíván maradni a nagy távlatokat rejtő együttműködésnek, amelyből épp nemrég léptek ki az olaszok.
A magyar miniszterelnök Kínában tárgyal.
A többletköltségek finanszírozása és vasútszakmai feladatok mellett szerencsére jut kommunikációra is belőle.
Pedig az áruk most hosszabb és drágább útvonalon, Afrikát megkerülve jutnak el Európába.
Egy hétre felfüggesztik a működést.