Szabó Pétert, a Győri Ítélőtábla bíráját választották a Országos Bírói Tanács új elnökévé a testület kedd délelőtti alakuló ülésén. A leköszönő elnök, Matusik Tamás azt üzente az új tagoknak: ne féljenek.
A Telex tudósítása szerint Szabó 2000 óta bíró, pályafutását a szombathelyi városi bíróságánál kezdte, majd mai nevén a Szombathelyi Törvényszéknél folytatta. 2017 októbere óta a Győri ítélőtábla európai jogi szaktanácsadója. A tanács tizennégy új tagját január első napjaiban választották meg.
Az OBT előző elnökével, Matusik Tamással készült tavalyi interjúnk itt olvasható.
Az OBT a magyar bírók szakmai önigazgatási testülete, a bírósági intézményrendszer két gigásza, az ítélkezési csúcsszerv Kúria és az igazgatásért felelős Országos Bírósági Hivatal mellett a rendszer egyensúlyát hivatott biztosítani. A 2018 elején megalakult tanács szakított elődje behódoló, politikai hatalmat kiszolgáló szerepfelfogásával: a hatalmi ágak közül a bírósági rendszer nagyjából az egyetlen, amit a kormánynak még 2023-ban sem sikerült teljesen bekebeleznie. Kiállásukkal először ellehetetlenítették az OBH előző, orbánista elnökét, Handó Tündét, aki jogszabályokat hágott át, hogy a fontosabb pozíciókba lojális bírókat nevezhessen ki, majd ők váltak az igazságügyi reform zászlóvivőjévé.
A testület az elmúlt hónapokban azért került középpontba, mert a befagyasztott uniós pénzekhez való (részleges) hozzáférés egyik feltétele volt, hogy szerepét és hatásköreit megerősítsék, mint független igazságszolgáltatási, felügyeleti szervét - a befagyasztás egyik oka eleve a szervezet korlátozása volt. A tavaly júniusban életbe lépett igazságügyi reformcsomaggal a testület tagjai lehetőséget kaptak, hogy újraválaszthatók legyenek, ők ezt azonban már akkor sem tartották fair playnek, ezért nem kívántak élni a lehetőséggel.
Míg az OBH és a Kúria elnökét a parlament, a tanács tagjait a bírók választják. Tizenöt tagjából tizennégyet a bírák választanak maguk közül, a maradék egy hely kötelezően a Kúria mindenkori elnökét - most Varga Zs. Andrást - illeti, akinek a megválasztását a tanács a leghangosabban ellenezte.
Az ülésen részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter is, aki azt ígérte, bizonyos kérdésekben egyeztetni fog az OBT elnökével és tagjaival.
Fontos nyilatkozat született a NER 13. évében.
2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.
Az OBH elnöke felhánytorgatta a kamuelszámolásokat és a hat új Skoda Superb beszerzését, a Kúria elnöke szerint viszont a forráselvonás bosszú a Kúrián és a Kúriához lojális bíróságokon, az igazságügyi reform rendelkezései pedig szinte végrehajthatatlanok.
A kormány nemrég kétharmados többséggel fogadott el egy igazságügyi reformot. Az EU nyomására elfogadott változások viszont ellentétesek a kormány érdekeivel, hogy kontroll alatt tartsa a bíróságokat, ezért a hatalom már el is kezdte aláásni a saját reformját. Erről szólt a Newsroom podcast legutóbbi adása, amit most írásos formában is közlünk.
Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.