Szabó Pétert, a Győri Ítélőtábla bíráját választották a Országos Bírói Tanács új elnökévé a testület kedd délelőtti alakuló ülésén. A leköszönő elnök, Matusik Tamás azt üzente az új tagoknak: ne féljenek.
A Telex tudósítása szerint Szabó 2000 óta bíró, pályafutását a szombathelyi városi bíróságánál kezdte, majd mai nevén a Szombathelyi Törvényszéknél folytatta. 2017 októbere óta a Győri ítélőtábla európai jogi szaktanácsadója. A tanács tizennégy új tagját január első napjaiban választották meg.
Az OBT előző elnökével, Matusik Tamással készült tavalyi interjúnk itt olvasható.
Az OBT a magyar bírók szakmai önigazgatási testülete, a bírósági intézményrendszer két gigásza, az ítélkezési csúcsszerv Kúria és az igazgatásért felelős Országos Bírósági Hivatal mellett a rendszer egyensúlyát hivatott biztosítani. A 2018 elején megalakult tanács szakított elődje behódoló, politikai hatalmat kiszolgáló szerepfelfogásával: a hatalmi ágak közül a bírósági rendszer nagyjából az egyetlen, amit a kormánynak még 2023-ban sem sikerült teljesen bekebeleznie. Kiállásukkal először ellehetetlenítették az OBH előző, orbánista elnökét, Handó Tündét, aki jogszabályokat hágott át, hogy a fontosabb pozíciókba lojális bírókat nevezhessen ki, majd ők váltak az igazságügyi reform zászlóvivőjévé.
A testület az elmúlt hónapokban azért került középpontba, mert a befagyasztott uniós pénzekhez való (részleges) hozzáférés egyik feltétele volt, hogy szerepét és hatásköreit megerősítsék, mint független igazságszolgáltatási, felügyeleti szervét - a befagyasztás egyik oka eleve a szervezet korlátozása volt. A tavaly júniusban életbe lépett igazságügyi reformcsomaggal a testület tagjai lehetőséget kaptak, hogy újraválaszthatók legyenek, ők ezt azonban már akkor sem tartották fair playnek, ezért nem kívántak élni a lehetőséggel.
Míg az OBH és a Kúria elnökét a parlament, a tanács tagjait a bírók választják. Tizenöt tagjából tizennégyet a bírák választanak maguk közül, a maradék egy hely kötelezően a Kúria mindenkori elnökét - most Varga Zs. Andrást - illeti, akinek a megválasztását a tanács a leghangosabban ellenezte.
Az ülésen részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter is, aki azt ígérte, bizonyos kérdésekben egyeztetni fog az OBT elnökével és tagjaival.
2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.
A kormány nemrég kétharmados többséggel fogadott el egy igazságügyi reformot. Az EU nyomására elfogadott változások viszont ellentétesek a kormány érdekeivel, hogy kontroll alatt tartsa a bíróságokat, ezért a hatalom már el is kezdte aláásni a saját reformját. Erről szólt a Newsroom podcast legutóbbi adása, amit most írásos formában is közlünk.
Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.
Fontos nyilatkozat született a NER 13. évében.
Az OBH elnöke felhánytorgatta a kamuelszámolásokat és a hat új Skoda Superb beszerzését, a Kúria elnöke szerint viszont a forráselvonás bosszú a Kúrián és a Kúriához lojális bíróságokon, az igazságügyi reform rendelkezései pedig szinte végrehajthatatlanok.