Sokkal pocsékabbul kezdte az idei évet a költségvetés, mint tavaly, ez pedig nem jó előjel. A 2024-es költségvetés is villámgyorsan omlott össze.
Miután tavaly októberben leváltották a Jarosław Kacziński-féle PiS-t, a Fidesz korábbi szoros szövetségesét.
Szinte forintra pontosan annyi pénz maradt hó végén az államkasszában, amennyi uniós forrást utaltak az országnak szeptemberben.
A Legfőbb Ügyészség szerint a NAV illetékes szerve az illetékes. Az Európai Ügyészséget viszont nem nagyon érdekli, hogy Magyarország nem is a tagja.
A testület az elmúlt hónapokban azért került középpontba, mert a befagyasztott uniós pénzekhez való részleges hozzáférés egyik feltétele volt, hogy szerepét és hatásköreit megerősítsék. A befagyasztás egyik oka eleve a szervezet korlátozása volt.
Előrelépett egyet a közélet.
Szerinte „a magyar gazdaság szerkezete erős, ez elévülhetetlen érdeme a 2010 utáni kormányzásnak”.
Az eddig meghozott korrekciós intézkedések nem elegendők.
Szóba sem kerültek a befagyasztott támogatások Bóka János brüsszeli tárgyalásain.
Johannes Hahn szerint előfordulhat, hogy az ügy lezárása átcsúszik a következő Bizottság feladatai közé 2024-re.
Az uniós pénzek megszerzéséért felelős miniszter januárban azt mondta, ha március végéig az ő hibájából nem sikerül megállapodni a befagyasztott forrásokról, lemond.
Szerinte mindent teljesítettek, a tárgyalások jól állnak.
Mikulas Bek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere szerint „a magyar kormány sok mindenre hajlandó azért, hogy teljesítsék az Európai Bizottság elvárásait”.
Ennek a kulcseleme az új korrupcióellenes hatóság. Navracsics bízik benne, hogy ezzel visszanyerhetik a bizalmat.
25 település már csatlakozott. Arról szavaznának, hogy az uniós segélyalap fele az önkormányzatokhoz jusson.