Kolumbia után Ecuador lett a második latin-amerikai ország, ami dekriminalizálta az aktív eutanáziát: korábban a büntető törvénykönyv emberölésnek minősítette, és akár tíz-tizenhárom év börtönnel büntette az aktív életvégi döntésben való segédkezést még az orvosoknak is.

A pert egy ALS-ben szenvedő nő indította - ezzel diagnosztizálták Karsai Dániel alkotmányjogászt is, aki tavaly ősszel fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy maga dönthessen az élete végéről. Az aktív életvégi döntések ugyanis nem legálisak Magyarországon. A betegség a központi idegrendszer mozgásért, beszédért, nyelésért és légzésért felelős izmainak pusztulásával, idővel teljes bénulással és fulladással jár. Kialakulásának pontos okai nem ismertek, így nem is gyógyítható.

Mégis kinek a halála? Az aktív életvégi döntés hatályos szabályozásairól itt írtunk, Karsai Dániellel készült interjúnk pedig itt olvasható.

A legtöbb ecuadori lakos - Magyarországgal ellentétben - római katolikusnak vallja magát. Az egyház továbbra is határozottan ellenzi az életvégi döntéseket. Az eutanáziáról szóló törvényjavaslatot most a kongresszusnak kell kidolgoznia és jóváhagynia, ez a folyamat akár hónapokig eltarthat. A módosítást kezdeményező nő esetében azonban akár azonnal végrehajtható.

Karsai Dániel öccse, Karsai Péter nemrég népszavazást kezdeményezett, aminek tétje az lett volna, hogy kaphassanak-e a jelenlegi szabályokkal szemben büntetlenséget bizonyos esetekben az aktív eutanáziát segítők. Kérelmét a Nemzeti Választási Bizottság arra hivatkozva kaszálta el, hogy amennyiben az igenek győznének, az sértené az Alaptörvényt.

(BBC)