Balog Zoltán – mint dunamelléki református püspök – „a személyét és egyházat érintő közéleti botrány kapcsán” azt mondta, minden egyházkerületi lelkész számára igyekszik fórumot teremteni arra, hogy megbeszéljék a közelmúlt történéseit. Elmegy minden egyházmegye lelkészi karához, és a hétvégén találkozik minden gyülekezet főgondnokával is – olvasható a parokia.hu-n.
Balog Zoltán február közepén azt mondta, nem mond le a református egyház vezetéséről a kegyelmi ügyben játszott szerepe miatt, majd végül lemondott a zsinati lelkészi elnöki tisztségéről, vagyis arról, hogy ő legyen a Magyar Református Egyház első embere.
Erről most azt írják, Balog azt mondta, hogy lelkészi elnöki tisztségről lemondásával „azt az egységet szerette volna megvédeni, mely az elmúlt években kialakult mind a magyarországi, mind pedig a Kárpát-medencei református egyházkerületek között”.
„Isten a külső támadásokat is fel tudja használni arra, hogy bejárjuk lelki utunkat, odataláljunk, ahol a szolgálatunk helye van” – mondta Balog Zoltán, aki nemrég egy lelkipásztor beiktatásán azt is mondta, hogy a „reformátusoknál a kutyából is lesz szalonna”.
Boszorkányüldözésről most nem beszélt.
Összeszedtük, hogy Balog Zoltán minisztersége és püspöksége alatt melyek voltak azok az intézkedések, nyilatkozatok, amelyek nehezen férnek össze az egyháza által elvárt emberszeretettel, szolidaritással, és az elesettek védelmével.
A kegyelmi ügyben szerinte Novák Katalin döntött, és vállalta a felelősséget.
Szerinte boszorkányüldözés történt, aminek áldozata „a köztársasági elnök is, akit mi nagyon szeretünk”. „A boszorkányüldözés, a hisztéria akkor sem fog leállni, ha én nem leszek”.