A Pentagon a következő napokban körülbelül 75 katonai egységet von ki Csádból – írja a New York Times. Az erről szóló döntés napokkal azután született, hogy a Biden-kormányzat közölte, a következő hónapokban több mint 1000 amerikai katonai alkalmazottat vonnak ki Nigerből.
A lap azt írja, azért kényszerülnek erre, mert a két ország kormánya azt követeli, tárgyalják újra az amerikai katonák ott tartózkodásának és tevékenykedésének szabályait és feltételeit. Illetve azt is érdemes megjegyezni, hogy mindkét országban azután vonják vissza a csapatokat, hogy kiderült, Csád és Niger is azon van, hogy szorosabb partnerséget alakítson ki Oroszországgal.
A cikk szerint a Nigerből való kivonulásról szóló döntés végleges, de amerikai tisztviselők azt mondták, remélik, hogy a május 6-i csádi választások után folytathatják a tárgyalásokat a biztonsági együttműködésről.
Egyébként a május eleji választásokon, pontosabban a csádi parlament döntésén múlik az is, hogy mennek-e magyar katonák is az országba. Csádba magyar misszió indulhat a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár előkészítésével, ennek során 200 katona utazik majd az országba. Bár ez korábban bizonytalanná vált, úgy tűnik, hogy a honvédség mégis belemegy a csádi misszióba. Hogy miért, nem tudni.
A május 6-i a csádi választások után indulhat a misszió, hogy az a „lehető legerősebb demokratikus támogatással rendelkezzen”.
Az Index és a honvédelmi miniszter által posztolt fotók bebuktatták le a miniszterelnök fiát, aki valamiért egy hivatalos tárgyalódelegáció tagjaként utazott N'Djamenába.
Bár jóval több a kérdőjel a Honvédség első önálló művelete körül, mint ahány oszlop mögé Orbán Gáspár megpróbált elbújni, úgy tűnik, ez sem akadálya annak, hogy áprilistól tényleg magyar katonák szolgáljanak Csádban. Közben a magyar-csádi kapcsolatok elkezdtek megtelni minimális tartalommal, de a csádi kaland valódi okait valószínűleg máshol kell keresni.