Megvan a politikai döntés Brüsszelben: az orosz vagyonokból fogják katonailag segíteni Ukrajnát, egyelőre magyar tiltakozásról sincs szó
Az uniós nagykövetek 11 órás tanácskozás után megegyeztek szerdán Brüsszelben az Ukrajna támogatásáról szóló, előzetesen elég kényesnek ígérkező kérdésben: az EU a befagyasztott orosz vagyonok nyereségének nagy részét Ukrajna katonai támogatására fogják fordítani. Ezzel megvan a politikai megegyezés, ami alapján a jövő héten miniszteri szinten megszülethet a döntés is. Ha minden a tervek szerint alakul, Ukrajna a nyáron ezzel nagyjából 2,5-3 milliárd eurónyi plusz támogatást kaphat, 90 százalékban katonai célokra.
Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt közel 300 milliárd eurónyi orosz eszközt fagyasztottak be a nyugati országokban. Ezek nagy része uniós tagállamokban van, a legnagyobb hányadot, kb. 180 milliárd euró értékben, az Euroclear nevű brüsszeli alap kezeli.
Már a háború első hónapjai óta téma, hogy ezeket az orosz vagyonokat Ukrajna megsegítésére kellene fordítani. Ukrajna leghatározottaabb támogatói, mint a baltiak, a teljes összeget Ukrajna támogatására adnák. Ennek azonban nincs meg a politikai támogatása, többek között a németek és a franciák is ellenzik a lépést, és sokan tartanak egyrészt a vagyonelkobzás jogi megalapozottságának problémáitól, másrészt a potenciális negatív piaci hatásoktól, harmadrészt pedig a lehetséges orosz ellenlépésekről az Oroszországban még aktív nyugati vállalatokkal és nyugati vagyonelemekkel szemben.
Emiatt inkább az a javaslat nyert teret az elmúlt hónapokban, hogy a teljes vagyon helyett csak a befagyasztott orosz eszközökből származó, az európai alapkezelőknél halmozódó hozamot használják fel Ukrajna javára. Ez azért már két nagyságrenddel kisebb összeg: évente nagyjából 3 milliárd euróról van szó.
A mostani javaslat szerint ezt fordítaná az Európai Unió a közeljövőben Ukrajna támogatására. Méghozzá alapvetően katonai célra, erre menne ugyanis a teljes összeg 90 százaléka. A maradék humanitárius segítség formájában érkezne Ukrajnába, ami mögött szintén egy belsős uniós kompromisszum van: a nem NATO-tag uniós tagállamok, mint például Ausztria ugyanis így nem kellene, hogy beszálljon a katonai támogatásba. Az Ukrajna katonai támogatását ellenző más országok, így Magyarország szintén a humanitárius részbe szállhatna be valószínűleg.
Az uniós nagykövetek közötti szerdai megállapodásban elvileg minden tagállam benne van. Előzetesen sikerült Belgiummal kompromisszumot kötni: a belga állam belement abba, hogy a korábban reméltnél kisebb összeget csípjenek le biztonsági és jogi garanciák címén. Egyelőre tehát magyar ellenzésről sincs szó. Hogy ez így marad-e a jövő keddi döntésig is, annak néhány napon belül ki kell derülnie.
