Miközben a Kormányinfón arról volt szó, hogy a kormány – a németekkel szemben – miért hagyta szó nélkül és tagadta le nyilvánosan, hogy az orosz titkosszolgálat feltörte a külügyminisztérium informatikai hálózatát, Szijjártó Péter a kínai–magyar együttműködést méltatva csütörtökön valamiért másodszorra is bejelentett egy új kínai beruházást - bár az első bejelentésnél még nagyobb összegről és több munkahelyről volt szó.
A külügyminiszter április végén járt Pekingben. Először innen jelentette be, hogy az elektronikai iparban a világ legjobbjai között emlegetett kínai Fiberhome Kisbéren hozza létre első európai üzemét, ahol optikai kábeleket fog gyártani. Az első ütemben Szijjártó százötven új munkahelyet és nyolcmilliárd forintos beruházást emlegetett, amibe az állam közel egymilliárd forinttal száll be.
Ugyanennek a hírnek a második bejelentésében, Budapesten viszont már csak százhúsz munkahelyről és hat és félmilliárdos beruházásról beszélt.
A hvg szerint az állami támogatás összege a beruházás méretével arányosan szintén csökkent, ezért megkérdezték a külügyminisztériumot, miért csökkent a beruházás összege és a munkahelyek száma. A külügy válasza szerint az első közvetlenül megvalósuló fázis egy hat és félmilliárd volumenű beruházás lesz, majd ezt egy későbbi fázisban bővítik.
„Kampányhazugság, elképesztő mennyiségű fake news” - ezek voltak a jellemző fideszes reakciók két éve márciusban, közvetlenül a választások előtt, amikor megjelent a Direkt36 cikke az orosz hekkertámadásról. Nemrég új dokumentumokat mutattunk be, amik bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen, nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a külügy gépeiről - és erről a minisztérium is tudott.
Szijjártót videón szembesítettük azzal, hogy tudnia kellett az orosz hekkertámadásokról.
A magyar külügyminisztériumot széthekkelő egyik orosz csoport, az APT28 legutóbb a német Szociáldemokrata Párt levelezéséhez fért hozzá. A német külügyminiszter, a magyarral ellentétben, behívatta a berlini orosz nagykövetet, de vannak más különbségek is.
A kormány tagjai és a kormánypárti politikusok egyszerűen letagadták azt, amit két évvel később belső dokumentumok segítségével bizonyítottunk. Összeszedtük, miket állítottak az orosz titkosszolgálatok hekkertámadásairól.
Részletes dokumentumokat ismertünk meg, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország titkosszolgálatai kiterjedt kibertámadásokat hajtottak végre a magyar külügy ellen. Ezzel Szijjártó Pétert is szembesítettük, aki most már nem tagadott, egészen más taktikát választott.
Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai hajtottak végre támadásokat a magyar külügy ellen, ezt belső jelentés is egyértelműen kimondja. Megkérdeztük a külügyminisztert, miért tagadták az erről szóló híreket, és milyennek tartja a magyar nemzetbiztonsági rendszert.