Amerikai források szerint a következő napokban, de akár már órákon belül várható, hogy az ukránok élnek a csütörtökön megkapott lehetőséggel, és nyugati fegyverekkel támadnak oroszországi katonai célpontokat. Ez komoly tabudöntés a háború eddigi szakaszához képest, és azt sem lehet kizárni, hogy hosszabb távon akár az ukrajnai háború új szakaszát is jelentheti. A nyugati jóváhagyás azonban egyelőre korlátozott, és bár a Kreml veszélyes eszkalációról beszél, a jelek szerint már beárazhatták maguknak ezt a fejleményt - meglepő módon még a nukleáris elhárító rendszerük elleni ukrán támadásokra sem reagáltak érdemben.
Az Egyesült Államokon az elmúlt hetekben egyre nagyobb volt a nyomás nemcsak Kijevből, de több európai NATO-szövetségestől is, hogy tegyék lehetővé amerikai fegyverek bevetését orosz célpontok ellen. Ugyanezt akarják engedélyezni a franciák és a németek is. Az azóta bejelentett berlini jóváhagyás katonai jelentősége ugyan kisebb, de annál váratlanabb, hiszen a német szövetségi kormány idáig mindig az óvatosabbak közé tartozott.
A nyugati fegyverzetek oroszországi bevetése az ukrajnai invázió 2022 februári kezdete óta vörös vonalnak számított Washingtonban és más, meghatározó NATO-tagállamokban is. Az, hogy ezt a tabut most átlépik, még ha korlátozottan is, alapvetően az ukrán szempontból kedvezőtlen harctéri helyzetnek köszönhető.
Bár a Harkiv környéki orosz szárazföldi hadműveleteket egyelőre sikerült megállítani, az oroszok a térségben további csapatösszevonásokat hajtanak végre, amivel ukrán erőket kötnek le más frontszakaszokról. Közben folyamatosak a Harkiv elleni terrorbombázások. A városban állandóak a légi riadók. Múlt csütörtökig itt működött Ukrajna legnagyobb nyomdája, amit aztán egy SZ-300-as orosz rakéta találta telibe - katonai célpont a közelben sem volt. Két nappal később aztán egy barkácsáruházat gyújtottak fel az oroszok egy siklóbombával, ebben a támadásban 19 civil halt meg, és legalább 65-en megsebesültek. Csütörtökön újabb S 300-as és S 400-as orosz rakétával lőtték Ukrajna második legnagyobb városát, és ez most már napi gyakorisággal történik.
Harkiv légvonalban ötven kilométerre van az orosz határtól, a várost és környékét könnyedén lőhetik a túloldalról. Az orosz légtérből indított siklóbombák, amik óriási pusztítást és húsz méter átmérőjű krátereket okoznak, 40 másodperc alatt érnek célba, így ezekre légiriadót sem lehet kiadni.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
Ez idáig vörös vonal volt. A britek már átlépték, de most már Blinken is hajlik rá, hogy feloldják az Ukrajna támogatásával kapcsolatos egyik nagy amerikai tabut.
Az USA ugyanis ehhez eddig nem járult hozzá.
De csak Harkiv régió közelében.
„Nem vonnánk le közvetlen összefüggést” – mondta Antony Blinken arra a kérdésre, hogy az oroszok mostani támadása összefüggésben van-e az amerikai fegyverszállítás késedelmével.
Egy nyomdában, amit két rakéta talált el, több mint ötven ember volt.
Legalább ketten meghaltak a támadásban.
Az ukrán elnök nehezményezte, hogy Ukrajna partnerei „8 hónapos szünetet tartottak” a döntésük meghozatalában az új fegyverek átadásáról.