Elcsépeltnek tűnhet, de hadászati szempontból tényleg igaz: a háború harmadik évének végére Kijev helyzete az invázió kezdete óta nem volt ilyen súlyos. A háború évekig való folytatása a jelenlegi intenzitással egyik fél számára sem tűnik fenntarthatónak, így 2025 év valószínűleg döntő lesz a háború kimenetele szempontjából.
Az orosz elnök egy új ballisztikus rakétarendszerről és a lehetséges célpontokról beszélt a kazah fővárosban, a keleti-NATO csúcstalálkozóján.
Oroszország szerint az ukránok az elmúlt három napban kétszer is amerikai rakétákkal támadták a területét, ráadásul sikeresen.
Az orosz külügyminiszter szerint az ATACMS rakétákkal kapcsolatos döntés több, mint egyszerűen csak Ukrajna támogatása.
Noha a korábbi hírekben az volt, hogy az amerikai elnök csak Kurszk elleni támadásra adott engedélyt, az oroszok szerint egy Brjanszk megyei létesítményt lőttek az ukránok.
Szerinte ezekhez a támadásokhoz már amerikai és uniós műholdak segítségére lenne szükség.
A hidat négy órára lezárták.
A támadásban strandoló civilek is meghalhattak, miután nem szóltak a légvédelmi szirénák. Putyin „következményeket” ígér az Ukrajnának fegyvereket szállító országoknak.
A bázis az Azovi-tenger partján, a megszállt ukrajnai Mariupollal szemben fekszik.
Akkor teszik lehetővé a nyugati fegyverek bevetését oroszországi katonai célpontok ellen, amikor már folyamatosak az akadály nélküli terrorbombázások. Az oroszok eszkalációról beszélnek, de ez most inkább üres fenyegetésnek tűnik.
Katonai repteret és légibázisokat érhetett támadás az annektált félszigeten.
Krími célpontokat támadtak.
Az ukrán hadsereg kedd éjjel súlyos rakétacsapást mért az orosz csapatok ellenőrzése alatt álló Bergyanszk repülőterére.
Régóta kérte az ukrán kormány az ATACMS rakétákat, eddig semmivel nem tudtak ilyen távoli orosz célpontokat eltalálni.
Washintonban nőtt a politikai nyomás.