Orbán Magyar Péterről: Bonyolította az életünket

A Magyarországon fogvatartott szélsőbalos Ilaria Salist beválasztották az európai parlamentbe, jelentette be az olasz Zöld-baloldali Szövetség (AVS).

Ilaria Salist tavaly február 11-én vették őrizetbe Budapesten. A vád szerint a szélsőjobboldali kitörés túra miatt Budapestre érkező antifaaktivista társaival több embert megtámadott az utcán, és súlyosan bántalmazott. Bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekmények miatt emeltek vádat ellene az ügyészség két esetben társtettesnek, egy esetben bűnsegédnek tartja, az egyik testi sértést pedig életveszélyes gyilkossági kísérletnek tartják. Korábban vádalku keretében 11 éves börtönbüntetést ajánlottak fel neki, de Salis ártatlannak vallja magát, és elutasította ezt. Salis jelenleg házi őrizetben van. (ansa.it)

A szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján várhatóan hétfőn állapítják meg a helyi választási bizottságok a polgármester- és képviselő-választások eredményét.

A szavazatszámláló bizottságok a vasárnapi szavazást követően a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálták meg, és az ismételt számlálást addig folytatták, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lett. Ezeket az adatokat vezették fel a hivatalos jegyzőkönyvekbe, amelyeket a szavazatszámláló bizottságok valamennyi tagjának alá kellett írnia.

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, azt csak a helyi, illetve területi választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet jogorvoslattal megtámadni.

A helyi választási bizottságok várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesítik a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás, illetve a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítják a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján tudja majd megállapítani a kompenzációs listás választás eredményét. (MTI)

Simán behúzta 52 százalékkal a boráról és a pincefalujáról híres Hajóson.

A cikk folytatódik

Senkivel sem egyezkedett, Magyar Péter is támadta, de így is ledarálta a Fideszt és ellenzéki kihívóit is. Simán választották újra polgármesternek, és a közgyűlésben is kétharmados többsége lett.

A cikk folytatódik

A Tisza Párt előretörése még a párt szimpatizánsait is meglepte. Magyar Péter az eredményvárón az orbáni hatalomgyár Waterloojáról beszélt, majd hajnalig táncolt támogatóival.

A cikk folytatódik

Ha van nap, amikor érdemes rápillantani a kormánymédia különböző termékeire, az mindenképpen egy felemás Fidesz-győzelem utáni nap. Rogán Antal propagandaminisztériumainak újságai, weboldalai hasonlóan, de hangvételüknek megfelelően tálalják az önkormányzati és EP-választások eredményeit.

A cikk folytatódik

„Csak akkor maradhat ki hazánk a háborúból, ha miénk lesz Európa legnagyobb választási győzelme” – mondta. Nem az övék lett.

A cikk folytatódik

Tizenhat településen alakult ki szavazategyenlőség a polgármesterjelöltek között, így ezeken a településeken feltehetően időközi választást kell tartani, derül ki a Nemzeti Választási Iroda hétfői adataiból.

Baranya vármegyében Tarróson, Bács-Kiskun vármegyében Újsolton, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Sajóivánkán és Vattán alakult ki szavazategyenlőség az első két helyen végzett jelöltek között. Ugyanez a helyzet Győr-Moson-Sopron vármegyében Rábaszentmihályon, Somogy vármegyében Büssün, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében Kisszekeresen, Tolna vármegyében Koppányszántón. Vas vármegyében Bajánsenyén, Kissomlyón, Mesterházán és Rátóton, Zala vármegyében pedig Belsősárdon, Szijártóházán, Zalaboldogfán és Zalakomárban alakult ki az első helyen végzett polgármesterjelöltek között szavazategyenlőség.

Ezeken a településeken még elképzelhető, hogy a jogorvoslatok miatt mégis eldől, melyik jelölt kapott több voksot, de ha a jogorvoslatok lezárulta után is egyenlő lesz az állás, időközi választást kell tartani.

Szavazategyenlőség miatt nem volt eredményes a választás a Baranya vármegyei Pécs 15. számú egyéni választókerületében, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Mezőtúr 4. számú egyéni választókerületében, továbbá a Pest vármegyei Kerepes 5. számú egyéni választókerületében. Amennyiben a jogorvoslatok lezárulta után is marad a jelöltek közötti szavazategyenlőség, ezeken a helyeken is időközi választást kell majd tartani 120 napon belül. (MTI)

Hadházy Ákos független képviselő szerint a tegnapi eredmény azt mutatja, hogy a lényeg nem változott: „a hatalom gépezetén legfeljebb néhány kisebb karcolást ejtett a gazdasági válság majd a kegyelmi botrány. A hibrid rezsim hatalomgyára majdnem azt az eredményt érte el, mint amit a főmérnök akart. Minden ezt szolgálta: az őrült propagandagépezet, a háborús pánikkeltés, az EU-s pénzekkel megvett/megzsarolt polgármesterekből álló hálózat, a tisztességtelen körülmények között lefolytatott választáson”.

Hadházy felidézte, hogy a 2022-es választáson azt hitték, hogy elég az ellenzéki összefogás a győzelemhez, erre jött az újabb Fidesz kétharmad.

„Majdnem öt évvel később, múlt vasárnap az eddig ismert ellenzék lényegében megsemmisült (nem volt ez csoda, sokan mindent meg is tettek ezért), egy néhány hónapja még nem létező párt, egy néhány hónapja még a Fideszt erősítő vezetővel pedig vastag biankó csekket kapott az ellenzéki választóktól. Ők pedig vasárnap este, az eredmények ismeretében már arról beszéltek, hogy 2026-ban nyerni fognak és csak nekik van erre esélyük” - írta.

Hadházy három dolgot szögezett le:

• 1) Tegnap nem demokratikus választást láttunk, hanem egy hibrid rezsim demokratikus választásokra hasonlító rendezvényét. Amin persze el lehet érni itt-ott részeredményeket, de a lényeget nem lehet megváltoztatni. Kérdés: A következő két évben teszünk-e ez ellen?
• 2) A Fidesz hatalma nem rendült meg, az eddigi ellenzék megsemmisült, egy új párt viszont egy biankó csekkel is elért olyan eredményt, amit ellenzéki párt sok-sok éve nem tudott: 30 százalék közelébe került. Kérdés: mit kezd az új párt a biankó csekkel és ő marad-e az egyetlen új erő az ellenzéki térfélen?
• 3) Ha a következő két év arról szól majd, hogy legyen-e összefogás, vagy ne legyen, és persze hogyan, kivel, akkor 2026 biztos bukó. Kérdés: Megtanulja-e az ellenzék végre az egyszerű leckét: együttműködés mindenkor, de kompromittálódott, korrupt alakokat átmentő „összefogás” soha!

A két évvel ezelőtti országgyűlési választások estéjén őszinte mosolyok voltak Orbán Viktor mögött a színpadon. Most nem, és a biodíszlet is változott.

A cikk folytatódik

Jelentősen előretört több tagállamban is a szuverenista, euroszkeptikus-radikális jobboldal az európai parlamenti választásokon. Franciaországban, Németországban, Ausztriában volt ez a leglátványosabb, de az előző EP-választáshoz képest Olaszországban, Hollandiában is ez a forgatókönyv érvényesült.

Az Európai Uniót köztudomásúlag a német–francia tengely működteti, akkor is, ha mostanában a két nagyhatalom vezetője nehezen találja egymással a hangot. Ezért is súlyos válságtünet, hogy a két domináns országban egyszerre tört előre a radikális jobboldal – méghozzá súlyosabb, mint amit a számok önmagukban mutatnak.

A cikk folytatódik.

Az Olasz Testvérek (FdI) párt szerezte Olaszországban a legtöbb voksot vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, az olasz televíziókban bemutatott felmérések eredményei szerint a Giorgia Meloni kormányfő vezette jobboldali pártra a választók 26-30 százaléka szavazott.

Ez az eredmény jelentős - 20 százalékpontos - növekedést mutat a párt 2019-es EP-választási szerepléséhez képest. Az előrejelzések szerint második helyre a balközép Demokrata Párt (PD) vezette baloldali pártszövetség kerülhet a szavazatok 21-25 százalékával. A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 10-14 százalék körüli eredményt érhet el, a Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) pedig a szavazatok 5-7 százalékát kaphatta.

A cikk folytatódik.

Az idei önkormányzati választás előtt az volt a politikai közvélekedés, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjei a fővárosban és a nagyobb, megyei jogú városokban várhatóan gyengébben, a kis- és közepes városokban, valamint a községekben pedig kifejezetten jól szerepelnek majd. Ha csak a polgármester-választások eredményéből indulunk ki, a valóság felülírta ezt az elképzelést.

Ötvenkilenc olyan magyar város van Budapesten kívül, ahol a lakosok száma a legutóbbi népszámlálás szerint meghaladta a húszezret. Ebből az ötvenkilencből huszonhat megyei jogú város, róluk itt írtunk bővebben. Ha csak a számokat nézzük, az egyenleg ebben a városkörben kedvező volt a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP jelöltjei négy olyan nagyvárosban tudtak nyerni, ahol eddig ellenzéki polgármester volt, és csak hármat buktak el, tehát eggyel több nagyvárosi polgármesterük lett. A képet azonban árnyalja, hogy a kormánypártok három várost veszítettek el, ahol tizennyolc éve volt polgármesterük, tehát komolyan beágyazottak voltak.

Még rosszabb a helyzet, ha ehhez a huszonhat városhoz hozzácsapjuk azt a harminchármat, ahol a lakosok száma eléri a húszezret. Ebben a középvárosi körben öt olyan is van, amelynek eddig fideszes polgármestere volt, de ezután nem az lesz: Fót, Hajdúböszörmény, Mosonmagyaróvár, Orosháza és Pápa. Ezzel szemben csak egy olyan van, amit elhódítottak, Gyöngyös élén áll ezután (ősztől) kormánypárti polgármester.

A cikk folytatódik

• Fidesz 44,5 / Tisza 29,7 / DK 8,1 / Mi Hazánk 6,7 százalék az EP-választáson.
• Plusz abszolút részvételi rekord: 56 százalék.
  
• Kispárt szintjére zsugorodott a DK, kiesett az EP-ből a Momentum, nem jutottak be a Kutyák, 1 százalék alatt a Jobbik és az LMP.
• Magyar Péter politikai mozgalma néhány hónap leforgása alatt szabályosan kivégezte a hagyományos ellenzéket.
• Szavazatok arányát tekintve soha ilyen gyengén nem szerepelt EP-választáson a Fidesz.
• Karácsony Gergely nyert a főpolgármester-választáson, de a Tisza nélkül aligha tudja elkormányozni Budapestet.

Sosem rendeztek egyszerre EP- és önkormányzati választást Magyarországon és a 2024-es választások nem csak emiatt számítottak különlegesnek. A szavazásra jogosultak 56 százaléka szavazott, ami EP-választáson abszolút rekord. Az eddigi legmagasabb részvételt EP-választáson 2019-ben regisztrálták, akkor 43,5 százalék szavazott.

Hiába az elmúlt hónapok botrányai, Orbán Viktor mindent beterítő háborús kampánya és az utolsó hét mozgósítása után arra lehetett számítani, hogy a Fidesz ezúttal is hozza majd az 50 százalék közeli eredményt. A miniszterelnök egész kampányát az EP-választásra építette, önkormányzati kérdésekkel alig foglalkozott,

mégsem hozta a Fidesz a várt számokat. Inkább csak a minimumot.A cikk folytatódik.

„A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen.”Így foglalta össze a választások első tanulságait Török Gábor politikai elemző. Török szerint „egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt.” Új időszámítás kezdődött ezzel a magyar politikában - mondja - 2026-ig mind a korábbi ellenzéknek, mind a Fidesznek „a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie”.

Török a fővárosi közgyűlést tartja „az új magyar politika legérdekesebb inkubátorházának”, ahol „olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza”. Az elemző arra hívta fela. figyelmet, hogy a budapesti közgyűlésben lehetetlen többséget teremteni a Fidesz és/vagy a Tisza nélkül, „márpedig egyik párt kommunikációjába sem illene, ha a baloldali pártokkal koalícióra lépnének.”