Orbán Magyar Péterről: Bonyolította az életünket

Hadházy Ákos független képviselő szerint a tegnapi eredmény azt mutatja, hogy a lényeg nem változott: „a hatalom gépezetén legfeljebb néhány kisebb karcolást ejtett a gazdasági válság majd a kegyelmi botrány. A hibrid rezsim hatalomgyára majdnem azt az eredményt érte el, mint amit a főmérnök akart. Minden ezt szolgálta: az őrült propagandagépezet, a háborús pánikkeltés, az EU-s pénzekkel megvett/megzsarolt polgármesterekből álló hálózat, a tisztességtelen körülmények között lefolytatott választáson”.

Hadházy felidézte, hogy a 2022-es választáson azt hitték, hogy elég az ellenzéki összefogás a győzelemhez, erre jött az újabb Fidesz kétharmad.

„Majdnem öt évvel később, múlt vasárnap az eddig ismert ellenzék lényegében megsemmisült (nem volt ez csoda, sokan mindent meg is tettek ezért), egy néhány hónapja még nem létező párt, egy néhány hónapja még a Fideszt erősítő vezetővel pedig vastag biankó csekket kapott az ellenzéki választóktól. Ők pedig vasárnap este, az eredmények ismeretében már arról beszéltek, hogy 2026-ban nyerni fognak és csak nekik van erre esélyük” - írta.

Hadházy három dolgot szögezett le:

• 1) Tegnap nem demokratikus választást láttunk, hanem egy hibrid rezsim demokratikus választásokra hasonlító rendezvényét. Amin persze el lehet érni itt-ott részeredményeket, de a lényeget nem lehet megváltoztatni. Kérdés: A következő két évben teszünk-e ez ellen?
• 2) A Fidesz hatalma nem rendült meg, az eddigi ellenzék megsemmisült, egy új párt viszont egy biankó csekkel is elért olyan eredményt, amit ellenzéki párt sok-sok éve nem tudott: 30 százalék közelébe került. Kérdés: mit kezd az új párt a biankó csekkel és ő marad-e az egyetlen új erő az ellenzéki térfélen?
• 3) Ha a következő két év arról szól majd, hogy legyen-e összefogás, vagy ne legyen, és persze hogyan, kivel, akkor 2026 biztos bukó. Kérdés: Megtanulja-e az ellenzék végre az egyszerű leckét: együttműködés mindenkor, de kompromittálódott, korrupt alakokat átmentő „összefogás” soha!

A két évvel ezelőtti országgyűlési választások estéjén őszinte mosolyok voltak Orbán Viktor mögött a színpadon. Most nem, és a biodíszlet is változott.

A cikk folytatódik

Jelentősen előretört több tagállamban is a szuverenista, euroszkeptikus-radikális jobboldal az európai parlamenti választásokon. Franciaországban, Németországban, Ausztriában volt ez a leglátványosabb, de az előző EP-választáshoz képest Olaszországban, Hollandiában is ez a forgatókönyv érvényesült.

Az Európai Uniót köztudomásúlag a német–francia tengely működteti, akkor is, ha mostanában a két nagyhatalom vezetője nehezen találja egymással a hangot. Ezért is súlyos válságtünet, hogy a két domináns országban egyszerre tört előre a radikális jobboldal – méghozzá súlyosabb, mint amit a számok önmagukban mutatnak.

A cikk folytatódik.

Az Olasz Testvérek (FdI) párt szerezte Olaszországban a legtöbb voksot vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, az olasz televíziókban bemutatott felmérések eredményei szerint a Giorgia Meloni kormányfő vezette jobboldali pártra a választók 26-30 százaléka szavazott.

Ez az eredmény jelentős - 20 százalékpontos - növekedést mutat a párt 2019-es EP-választási szerepléséhez képest. Az előrejelzések szerint második helyre a balközép Demokrata Párt (PD) vezette baloldali pártszövetség kerülhet a szavazatok 21-25 százalékával. A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 10-14 százalék körüli eredményt érhet el, a Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) pedig a szavazatok 5-7 százalékát kaphatta.

A cikk folytatódik.

Az idei önkormányzati választás előtt az volt a politikai közvélekedés, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjei a fővárosban és a nagyobb, megyei jogú városokban várhatóan gyengébben, a kis- és közepes városokban, valamint a községekben pedig kifejezetten jól szerepelnek majd. Ha csak a polgármester-választások eredményéből indulunk ki, a valóság felülírta ezt az elképzelést.

Ötvenkilenc olyan magyar város van Budapesten kívül, ahol a lakosok száma a legutóbbi népszámlálás szerint meghaladta a húszezret. Ebből az ötvenkilencből huszonhat megyei jogú város, róluk itt írtunk bővebben. Ha csak a számokat nézzük, az egyenleg ebben a városkörben kedvező volt a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP jelöltjei négy olyan nagyvárosban tudtak nyerni, ahol eddig ellenzéki polgármester volt, és csak hármat buktak el, tehát eggyel több nagyvárosi polgármesterük lett. A képet azonban árnyalja, hogy a kormánypártok három várost veszítettek el, ahol tizennyolc éve volt polgármesterük, tehát komolyan beágyazottak voltak.

Még rosszabb a helyzet, ha ehhez a huszonhat városhoz hozzácsapjuk azt a harminchármat, ahol a lakosok száma eléri a húszezret. Ebben a középvárosi körben öt olyan is van, amelynek eddig fideszes polgármestere volt, de ezután nem az lesz: Fót, Hajdúböszörmény, Mosonmagyaróvár, Orosháza és Pápa. Ezzel szemben csak egy olyan van, amit elhódítottak, Gyöngyös élén áll ezután (ősztől) kormánypárti polgármester.

A cikk folytatódik

• Fidesz 44,5 / Tisza 29,7 / DK 8,1 / Mi Hazánk 6,7 százalék az EP-választáson.
• Plusz abszolút részvételi rekord: 56 százalék.
  
• Kispárt szintjére zsugorodott a DK, kiesett az EP-ből a Momentum, nem jutottak be a Kutyák, 1 százalék alatt a Jobbik és az LMP.
• Magyar Péter politikai mozgalma néhány hónap leforgása alatt szabályosan kivégezte a hagyományos ellenzéket.
• Szavazatok arányát tekintve soha ilyen gyengén nem szerepelt EP-választáson a Fidesz.
• Karácsony Gergely nyert a főpolgármester-választáson, de a Tisza nélkül aligha tudja elkormányozni Budapestet.

Sosem rendeztek egyszerre EP- és önkormányzati választást Magyarországon és a 2024-es választások nem csak emiatt számítottak különlegesnek. A szavazásra jogosultak 56 százaléka szavazott, ami EP-választáson abszolút rekord. Az eddigi legmagasabb részvételt EP-választáson 2019-ben regisztrálták, akkor 43,5 százalék szavazott.

Hiába az elmúlt hónapok botrányai, Orbán Viktor mindent beterítő háborús kampánya és az utolsó hét mozgósítása után arra lehetett számítani, hogy a Fidesz ezúttal is hozza majd az 50 százalék közeli eredményt. A miniszterelnök egész kampányát az EP-választásra építette, önkormányzati kérdésekkel alig foglalkozott,

mégsem hozta a Fidesz a várt számokat. Inkább csak a minimumot.A cikk folytatódik.

„A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen.”Így foglalta össze a választások első tanulságait Török Gábor politikai elemző. Török szerint „egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt.” Új időszámítás kezdődött ezzel a magyar politikában - mondja - 2026-ig mind a korábbi ellenzéknek, mind a Fidesznek „a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie”.

Török a fővárosi közgyűlést tartja „az új magyar politika legérdekesebb inkubátorházának”, ahol „olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza”. Az elemző arra hívta fela. figyelmet, hogy a budapesti közgyűlésben lehetetlen többséget teremteni a Fidesz és/vagy a Tisza nélkül, „márpedig egyik párt kommunikációjába sem illene, ha a baloldali pártokkal koalícióra lépnének.”

A főpolgármesteri választás nagyon szoros Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között. Éjjel 4 körül lett 100 százalékos a feldolgozottság, Karácsonynak 371 467 szavazata lett, Vitézynek 371 143, vagyis mindössze 324 szavazat a különbség. Kérdés, lesz-e újraszámlálás, és megfordulhat-e az eredmény. A legaktuálisabb számokat itt nézheti meg.

Budapesten két kerületet elveszített, egyet nyert a Fidesz. Elveszítette a XII. kerületet, ahol a Kétfarkú Kutya elnöke, Kovács Gergely lesz a polgármester, és Csepelt is, amennyiben a pártból kitett Borbély Lénárd nyert megint, csak már nem fideszesként. Visszaszerezte viszont az I. kerületet, ahol Böröcz László lenyomta V. Naszályi Mártát. Másutt nincs változás.

A cikk folytatódik.

Pontban 4 órakor váltott 100 százalékos feldolgozottságra az NVI honlapja, a hivatalos végeredmény tehát:

• Karácsony Gergely 47,53% (371 467)
  
• Vitézy Dávid 47,49% (371 143)

A függetlenként induló volt fideszes, Deák Tibor lett Ráckeve polgármestere. Ez nem kis bravúr, a Fidesz ugyanis Szebeni Istvánt, a volt tévést indította a kisvárosban. Deák 51,73, Szebeni 39,39 százalékot kapott.

A cikk folytatódik

A vasárnapi dupla választásokon két mérőszáma is volt annak, hogy Magyar Péter pártja hogy szerepel Budapesten: a szimpatizánsai szavazhattak a fővárosi listán és az EP-listán is a Tiszára. Megnéztük, hogy ezek a szavazatok hogyan alakultak kerületenként (az adatok közül nem mindegyik 100 százalékos feldolgozottságú, valamennyit még változhatnak, de a lényeget ez nem érinti).

A cikk folytatódik

„Még mindig van néhány százaléknyi bizonytalanság, de azért úgy tűnik, hogy még ha szoros is az eredmény, Budapest köztársaság marad” – mondta Karácsony Gergely, amit a várakozók megtapsoltak. Megköszönte minden budapestinek, aki részt vett a választáson és azoknak külön, akik őt támogatták. Tudja, hogy lesz még egy kis huzavona, de Budapest szerinte megmarad „olyannak, amilyennek szeretjük: szabad és szolidáris városnak”.

Szerinte új korszak kezdődik az ellenzéki oldalon, és még több összefogásra van szükség, hogy Budapest szabad maradhasson. Programját bárkivel szövetségre lépve tervezi megvalósítani, de szerinte kell még néhány nap, mire megnyugodnak a kedélyek. Interjút nem adott, kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni.Végül Karácsony győzelmet hirdetett.

Az I. kerületet 2019-ben nagy meglepetésre, alig 131 szavazattal hozta el az ellenzék, V. Naszályi Márta polgármesternek nem is volt könnyű dolga a következő 5 évben. 2022-ben az időközi önkormányzati választáson (amelyet azért írtak ki, mert a momentumos Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő lett) már a fideszes jelölt nyert, utóbb pedig két jobbikos képviselő kiugrásával V. Naszályi elvesztette többségét a képviselő-testületben is. Ezt követően már folyamatos támadás alatt állt, még fegyelmi eljárás is indult ellene. Böröcz László, a Fidelitas volt elnökét indította, 4 százalékkal nyert.

A cikk folytatódik

A Fidesz kampányának egyetlen mondanivalója az volt, hogy a választás tétje: Fidesz vagy atomháború. Az oroszpártiságát a 2022. februárjában kitört háború óta békepártiságnak hazudó kormánypárt álláspontja egyszerű volt: a Fidesz(-KDNP) egyenlő a békével, minden más magyarországi politikai erő egyenlő a háborúval.

Ennek fényében felrajzoltuk béke és háború állását 2024 júniusának Magyarországán (az EP-választáson leadott szavazatok fényében). Szomorú, szomorú a helyzet, a béke kilátásai nagyon aggasztóak. Pláne ha abból indulunk ki, hogy a 2022-es parlamenti választáson még 54,13 százalék volt a béke, azaz a Fidesz-KDNP támogatottsága.

Karácsony továbbra sincs sehol, miközben nagyjából 150-en várnak az esőben. Tudósítónk szerint türelmetlenek.