„Az ukrán fél tudomásul vette a magyar miniszterelnök tűzszünetre vonatkozó javaslatát, ezeket a kérdéseket azonban nem lehet a legfontosabb folyamatoktól elkülönítve tárgyalni.” Ezt Ihor Zsovkva, az elnöki iroda helyettes vezetője mondta az ukrán egységes televíziós hírfolyamban, témafelelősként ugyanis rá osztották a feladatot, hogy reagáljon Orbán Viktor békére vonatkozó kijevi felvetéseire. Az említett „legfontosabb folyamatok” az ukrán politikai kommunikációban most a második békecsúcs megszervezését jelentik.
A műsorvezető azzal vezette fel témát, hogy az orbáni megközelítés az orosz narratívát tükrözi, ami köztudomásúan elfogadhatatlan Ukrajna számára, ám Zsovkva reakciója nem volt kategorikus, egyetlen szóval sem mondta, hogy a magyar javaslat elfogadhatatlan lenne. „Azt kell mondanom, nem Magyarország az első, amely hasonló forgatókönyveket vázol fel – magyarázta. – Az elnök meghallgatta a partnerét, és válaszul kifejtette a saját álláspontját. Ukrajna pozíciója ismert, érthető, világos.”
Ezzel együtt Andrij Jermak helyettese szerint nem az a lényeg, hogy orosz narratíváról van szó, vagy sem, hanem az, hogy sikerül-e összehozni a békecsúcsot, és más országokkal együttműködve össze tudnak-e állítani egy olyan megállapodástervezetet, amelyet van értelme ismertetni Oroszországgal is. Zsovkva azt mondta, tűzszünetről addig nincs helye beszélni, amíg ennek a második békecsúcsnak a keretei között nem kezdődnek tárgyalások az Orosz Föderációval.
Az ukrán lapokban amúgy nincs nyoma a tűzszünet „határidős” jellegének, amelyre máris kampányt próbál építeni a fideszes és a kormányzati kommunikáció. Ennek a határidős tűzszünetnek a lényege az lenne, hogy ha a megkezdése után adott határidőn belül nem sikerülne dűlőre jutni, vagyis a tárgyalás eredménytelen lenne, akkor a háború úgymond folytatható maradna. A felvetéshez kapcsolódóan a kormánypárt azt sulykolja, hogy „Orbán Viktor egy nap alatt többet tett a békéért, mint a brüsszeli bürokraták és politikusok két év alatt”, ám ez a történtek kijevi továbbgondolását nézve finoman szólva is túlzás.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A kormány ukrán iskolát nyit Magyarországon, de „elvárja a Kárpátalján élő magyar ajkú kisebbség igényeinek megértését” is.
Nem meglepő, de a javaslatot Vlagyimir Putyin szintén jó kiindulási alapnak tartja.
Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak beszélt erről.
Putyin szerint Moszkva ezzel „egy újabb konkrét, valódi békejavaslatot” tesz. „Ha Kijev és a nyugati fővárosok elutasítják, az az ő döntésük, az ő politikai és erkölcsi felelősségük a vérontás folytatásáért” - mondta.
Ukrajnán kívül kevesen hisznek a győzelemben.