Lejárt a határidő, de a minisztérium még dolgozik a kritikus sajtó elleni jogszabályokon
A kormány július 8-án külön határozatban állapította meg, hogy veszélyesnek tartja a háború elhúzódását, és szerinte „vannak olyan érdekcsoportok, akik Magyarországot bele akarják sodorni a háborúba”. A belesodródást egyrészt 400 milliárdnyi különadó kivetésével kívánják elkerülni, valamint utasították Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy július 31-ig dolgozza ki a „háborús propaganda” elleni jogszabályokat. Az iránymutatás alapján a kormány ezzel a jogszabállyal nyitna frontot a kritikus sajtóval szemben.
Ebben ugyanis előírnák a sajtónak, hogy hozza nyilvánosságra a külföldről érkezett támogatásait. És amennyiben megállapítják, hogy „a támogatás a háborús propagandát szolgálja, úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezet számára”. Hogy ezt mi alapján állapítanák meg, azt a határozat nem részletezte, de Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője adott némi támpontot, amikor Tusványoson a 444-et háborús uszítással vádolta meg. Előtte a hivatala júliusi jelentésében háborúpártinak minősítette a kormánykritikus sajtó nagy részét (a 444, a Telex, a 24.hu, a HVG és a Népszava).
Mivel szerdán lejárt a határozatban megszabott határidő, érdeklődtünk az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy áll a „háborús propaganda” elleni jogszabály. A válaszból annyi derült ki, hogy még csiszolgatják:
„Magyarországnak joga van megvédeni magát a háborús propagandától, mert nem szeretnénk, hogy belesodorják hazánkat a háborúba. Az ezt célzó jogszabályok előkészítése zajlik. A szakmai és politikai döntéseket követően elkészülő jogszabálytervezeteket természetesen ismertetni fogjuk.”
Lánczi Tamás Tusványoson éppen az igazságügyi miniszter mellett adott elő, arról beszélt, hogy szigorítani kell a szuverenitásvédelmi törvényen, mivel úgy érzi, nem tudott elég hatékonyan fellépni a Transparency International és az Átlátszó ellen, amikor júniusban megindította velük szemben a vizsgálatokat. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által küldött kérdések nagy részére a Transparency válaszolt, az Átlátszó azonban megtagadta az együttműködést.
Lánczi Tamás a 444-nek: A médiát nem tartom veszélyesnek, az önök tevékenységét igen
A közmédiában nem találkozott orosz propagandistával, a 444 kezei alatt viszont egy semleges MTI-hírből is háborús uszítás lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint. Abban pedig nem lát semmi vizsgálni valót, hogy Szijjártó Péter orosz állami kitüntetést kapott.
Lánczi Tamás szerint létre kell hozni egy új kategóriát politikai nyomásgyakorló szerv néven
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jó dolog, de az már látszik, hogy további jogszabályokra is lesz szükség.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárást indított a Transparency International ellen
Lánczi Tamásék „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indítanak a TI tevékenységével kapcsolatban, mert a hivatal szerint „külföldről származó támogatás” felhasználásával a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytatnak, illetve ilyesmit támogatnak.
Az Átlátszó ellen is vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal
„Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be.”
Az Átlátszó nem működik együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatallal
A válaszunkban jogi érvekkel cáfolták, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne a feltett kérdésekre.