Miért ne lehetne felelős egy fiú az apja tetteiért?
- Idén megjelent Zoltán Gábor új könyve, az Ólomszív.
- A nyilas korszakot megrázó hiteleséggel bemutató Orgia után visszatérünk a 12. kerületbe, azon belül pedig a Városmajor utcába. Mi lett a sorsa a Városmajor utca 37-ben álló villának, az egykori nyilasháznak?
- Kik voltak Klára és Tamás, az Ólomszív főhősei, akiket 1944 karácsony estéjén kivégeztek a 12. kerületi nyilasok?
- Mit rejt a nyilasházmester-toposz?
- Keresték-e és felelősségre vonták-e a háborút követően a feljelentőket, akik feldobták bujkáló zsidó ismerőseiket, szomszédaikat?
- Mi hajtotta jobban a nyilasokat, a zsidók gyűlölete vagy a haszonszerzés?
- Az elmúlt években több közismert ember felmenőjéről derült ki, hogy szerepük volt a nyilas rémtettekben. Miért jöttek most elő ezek az ügyek, és miért nem ismeri az elit szüleik, nagyszüleik bűneit?
- Mit tehetnek a fiúk, apáik és nagyapáik bűneiről? Sok ma élő közemberben és politikusban tovább él a nyilas nagyapja és apja öröksége?
- Mi van ráírva Sulyok Tamás arcára?
- Miből jön a fasiszta ember?
- Az 1945 utáni rendszer miért félt jobban a liberálisoktól, mint a nyilasoktól?
- Miért fenyegetheti erőszakkal Toroczkai László a 12. kerület újonnan megválasztott polgármesterét?
- Zoltán Gábor írásai ihlették a nyilasokról szóló filmünket: A gyilkosok emlékművét
Fotó: Németh Dániel
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Visszatérés a Városmajor utcai nyilasház vértől és félelemtől bűzös fürdőszobájába
Zoltán Gábor megírta az Orgia ikerregényét. A megtörtént eseményeken alapuló Ólomszív a 12. kerületi nyilasok két áldozatának, egy festőnőnek és kilencéves fiának keresi az elfeledett igazságát. De a történelmi krimi nem a gyilkos után nyomoz, hanem a feljelentőt kutatja. Ki dobta fel Klárát és Tamást? A gyanúsítottak között van bújtatott rokon, masszőr, szomszéd, inas és egy beteges hazudozó, aki Raoul Wallenberg társának adta ki magát, miközben nyilas volt.
Meztelen kézzel turkálni a leggusztustalanabb múltban
Két kíméletlen könyv is megjelent idén arról, hogy miket csináltak a magyarok 1944-ben. Az egyik kínzással és szexuális erőszakkal, a másik önmarcangolással kíméletlen.
A hegyvidéki turul sorsán múlik, hogy a Kutyapárt tényleg hisz-e a demokráciában, vagy inkább meghajol az erőszak előtt
A 12. kerület új polgármestere, Kovács Gergely évek óta mondta, a gyilkosok emlékművét el kellene vinni a helyéről, és ezt a választás éjszakáján is megígérte. Aztán a Mi Hazánk és a kormánymédia fenyegetőzni kezdett, és az MKKP társelnöke közölte, hogy nem ezzel kezdené a ciklusát, mert nem akarja, hogy egymásnak essenek az emberek. Pedig az igazságtétel most, a szobrot állíttató helyi Fidesz bukása után lett igazán fontos.
A gyilkosok emlékműve
76 évvel ezelőtt a XII. kerületben a nyilas pártszolgálatosok egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap irányításával saját honfitársaikat mészárolták le. A tömeggyilkosságok helyszínén ma az ő jelképük, egy kardot markoló turul áll.
