Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke június 9-én, a választás éjszakáján, miután eldőlt, hogy ő nyert, azt nyilatkozta a Partizánnak, hogy: „Nem fog ott maradni a turulszobor. Nagyon sok embert bánt. (…) Konkrétan nácik nevét sikerült felírni erre a szoborra. Ki van találva, van erre egy hely, úgy hívják, hogy Szoborpark. Oda fog kerülni a turulmadár.” Ezt a szándékát a Partizánnak később megerősítette, mondván, nem az a baj, hogy egy turul szobra áll a kerületben, hanem az, hogy a 12. kerületben működött az egyik legkegyetlenebb nyilas szervezet a II. világháború idején, és a szobor helyétől nem messze volt a nyilasok központja.
Kovács nem először nyilatkozott hasonlóan, már a 2020-es testületi ülésen azt mondta: „Zsidó áldozatok nevét felhelyezni egy turulra, ráadásul 30 méterre attól a helytől, ahol ölték a nyilasok őket, ez szürreális.” Azt mondta, ha átnevezik a szobrot, attól még a probléma ugyanúgy fenn fog állni: „Ugyanúgy ott fog állni egy turul a zsidók lemészárlásának helyszínétől nem messze. Csak azt tudom támogatni, hogy az önkormányzat elbontsa. Tudom, hogy nem fogja megtenni. Nyilván a Fidesznek nem néz ki jól, ha a Szoborparkba hurcolnak egy olyan emlékművet, amit egy fideszes polgármester állított.”
A 12. kerületi nyilas korszakról és a hegyvidéki turul körüli emlékezetpolitikai csatározásról szóló filmünket, A gyilkosok emlékművét 2021-ben mutattuk be:
A szobrot Mitnyan György akkori fideszes polgármester kezdeményezésére állították fel 2005-ben, a főváros engedélye nélkül, de már a 2002-es ötlettől kezdve pártpolitikai csatát és utcai tüntetéseket eredményezett. Amikor 2008-ban a Jobbik, a Magyar Gárda és más szélsőjobbos szervezetek tüntettek a szobornál, zengett a „Mocskos zsidók!”
2019-ben Rab László tárta fel a Mozgó Világban, hogy a szobron a nyilas gyilkosok neve szerepelt az áldozatok között. A fideszes polgármester, Pokorni Zoltán nagyapja, Pokorni József például úgy lett áldozat, hogy valójában aktívan részt vett a nyilas tömeggyilkosságokban, személyesen végzett ki sok ártatlan embert, Kun páter pártszolgálatosai mellett öldökölt a kerületi kórházépületekben és az Alma utcai zsidó szeretetházban.
Pokorni Zoltán ezután a gyilkosok nevét leszedette az emlékműről, majd megígérte, hogy rendet tesz a turul körül, de ezt az ígéretét csak részben tartotta be. A hegyvidéki testület szavazott a turul sorsáról, és a fideszes többség úgy döntött, a szobor a helyén marad, Pokorni pedig arra hivatkozva, hogy nem lát tisztán a kérdésben, nem szavazott.
Első körben a megoldás az lett, hogy a turult átminősítették I. világháborús emlékművé, majd a második körben ezt is elvetették, végül egyszerű turulszoborként maradt a helyén. Pokorni megígérte, hogy pályázatot írnak ki a szobor újrakeretezésére, aminek az lett volna a lényege, hogy a turult mint sokrétű, problémás és egyben ősi szimbólumot kontextusba helyezzék. Ebből sem lett semmi, Pokorni pedig nemrég azt mondta, a szobor ügye „nem tartozik a legfontosabb várospolitikai problémák közé”.
Rögtön azután, hogy Kovács beszélt a szoborparkos tervéről, Toroczkai László az X-en egy posztot továbbosztva úgy reagált: „Ha Kovács Gergely megpróbálja eltávolítani a hegyvidéki Turul szobort, akkor velünk szemben fogja találni magát!” A Mi Hazánk elnöke ezután TikTokon üzent Kovácsnak, hogy ne viccelődjön a turullal, mert az a magyarság szimbóluma, és úgy fog járni, mint „a szellemi elődei, az SZDSZ-esek”, és vannak még magyarok Budapesten is, akik meg fogják védeni a szobrot, majd a videó végére bevágta a masírozó Betyársereget.
A fideszes influenszer, Trombitás Kristóf is azt üzente:
Ágoston Balázs, a Magyar Nemzet EU-ellenes, csurkista publicistája a szobor alkotmányos védelmét követelve azt írta: „A magyar állam és a magyar nemzet jelképei nem válhatnak mindennapi pitiáner politikai játszadozások, pláne szélsőbaloldali ideológiák megszállottainak áldozatává. Ez egyfelől önbecsülés kérdése, másfelől a gyógyulóban lévő nemzetlélek megóvása és erősítése szempontjából egyenesen életbevágó.”
Kovács Gergely tíz nappal a megválasztása után visszatáncolt a szobor elszállításától, az Indexnek azt mondta: „Magamtól egyetlenegyszer sem hoztam szóba a turulszobrot, de minden egyes újságíró megkérdezi. Nem ezt tartom a legfontosabb ügynek. (…) Tényleg nem tartozik a tíz legfontosabb ügy közé a turulszobor, nem ezzel szeretném kezdeni a kerület irányítását. Nem akarom, hogy egymásnak essenek az emberek. Beszélni fogunk történészekkel, és átgondoljuk, hogy mit lehet tenni. Személy szerint nem tartom megfelelőnek, hogy egy kardot tartó turulmadarat emeltek a javarészt zsidó származású áldozatok emlékére. (…) Nem én fogom eldönteni, megkérdezünk szakértőket, történészeket, és igyekszünk – már amennyire lehetséges – ebben az ügyben konszenzusos megoldást találni.”
Demszky Gábor akkori főpolgármester arról, hogy miért nem léptek fel hatékonyan a turulszobor ellen, A gyilkosok emlékművében szintén azzal érvelt, hogy nem akartak nyíltan összetűzni a Jobbikkal, nem akartak utcai harcot:
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A 12. kerületi fideszesek csak átneveznék, de a helyén hagynák a turulszobrot, az ellenzék szerint nem állhat egy turul ártatlan zsidók lemészárlásának helyszínén, el kell bontani. Egyre nyomasztóbb, hogy titkosítva van, ki íratta fel nyilas gyilkosok nevét az emlékműre.
76 évvel ezelőtt a XII. kerületben a nyilas pártszolgálatosok egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap irányításával saját honfitársaikat mészárolták le. A tömeggyilkosságok helyszínén ma az ő jelképük, egy kardot markoló turul áll.
328 embert mészároltak le a rendelőben, a kórházban és a szeretetotthonban a Városmajornál.
Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester kiállítást nyitott meg a turulról, amivel elindult a felállítása óta vitatott emlékmű átalakítása.
Fellángol az évtizedes emlékezetpolitikai harc.
Az ősztől hivatalba lépő kutyapárti polgármester elvitetné, a Mi Hazánk elnöke masírozó Betyársereges videóval válaszolt erre.
A Mi Hazánk elnöke azt üzeni Kovács Gergőnek, hogy ne viccelődjön a hegyvidéki madárral, különben jön a Betyársereg.
A Megafon és Pesti Srácok műsorvezetőjéről, Trombitás Kristófról bukkant elő egy régi kép.
„Az eurokolhoz nem szabadságot, hanem elnyomást és kifosztást hozott húsz év alatt” – írja a pártlap „sátáni figurák”-at és „magát felvilágosodásnak hazudó sötétség”-et emlegetve két nappal azután, hogy Hszi Csin-ping cikkét lehozta.
„Beérett a harminc évvel ezelőtt elvetett mag” - olvasható a fideszes médiabirodalom napilapjában Csurka hatásáról az Orbán-kormányra. A nagy lelkesedésben beidéztek egy olyan cikket is, amiben Orbánt Soros-ügynökként ábrázolták.
A leköszönő polgármester szerint nem lenne Fidesz Orbán Viktor nélkül.
Mit rontottak el a kampányban, miért nincs értelme beülni a parlamentbe, hogyan „tárgyaltak” a DK-val, mit mondott Vitézy Dávid a Fideszről, és mihez kezdenek egy kerülettel? Többek közt ezekről beszélgettünk Kovács Gergellyel, a Kutyapárt társelnökével, és Hegyvidék frissen megválasztott polgármesterével.
A marihuána legalizálásáért tartott párszáz fős demonstrációt a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.
A német megszállási emlékmű sutyiban való felállítására és az ellenemlékmű 10 éves évfordulójára emlékeztek, miközben a sarkon Orbán és Rogán ebédeltek.
Orbán Viktor egy otrombán hazug és az ocsmányságig ronda szoborcsoportot rakatott Budapest leges-legközepére. Az arcát viszont már nem adta hozzá, inkább a hazánkban nagy hagyományokra visszatekintő sunyulást választotta.
Egy-másfél év kell még a kiállítási terek előkészítéséhez, így valószínűleg már csak a választások után lesz nyitás.
Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.
Ha ez egy felelős társadalom lenne, ami kicsit is komolyan veszi a saját szabályait, ezek külön-külön sem történhetnének meg, nemhogy egyszerre. Bábszínház lett az ország.
Podcast A gyilkosok emlékműve című film rendezőjével arról, hogy mi történik, ha egy közösség nem néz szembe saját történelmével.