„Én, .... esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédtisztje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az alaptörvény és más törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom."

Ez annak az eskünek a szövege, amelyet minden évben augusztus 20-án tisztavatáskor mondanak el a frissen avatott honvédtisztek.

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Ez pedig az, amit a többek közt a honvédtisztképzésért is felelős Nemzeti Közszolgálati Egyetemet felügyelő Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója mondott Kohán Mátyásnak, és amit szerinte a háborúpárti propagandamédia szándékosan félreértelmezett.

A katonamániás kormány

Orbán Viktor már-már legendásan imád katonáskodni, kommunikációs csapata a lehető leghétköznapibb helyzetekben harcedzett generálisként, nyugodt álmunk egyszemélyes védelmezőjeként mutatja, nincs olyan nap, hogy Orbán Viktor ne menne csatába, már szinte csak katonai kifejezéseket használva képes kommunikálni bármiről, konkrétan még az adventről is.

A kormányzat egy részének kis túlzással egyenruha-fétise van, ha az árvíz a haza védelme úgy hozza, nem kell sokat várni arra, hogy egy-egy kellően dokumentált megtekintés erejéig egyenruhába pattanjon a honvédelmi miniszter vagy az államfő. Közben a másodvonal egy részét sem kellett sokáig noszogatni, hogy megtolják a Magyar Honvédség toborzókampányait, legyen szó tartalékos (ex)-First Gentlemanről, vagy önkéntes tartalékosnak bevonuló államtitkárokról.

Egy szó, mint száz, az Orbán-kormány önképének fontos eleme a honvédelem, amit külsőségekben egészen változatosan közvetítenek a választópolgároknak az óriásplakátoktól kezdve a fizetett Facebook-hirdetésig. Hazugság lenne azt állítani, hogy csak szavakkal és képekkel foglalkoznak a honvédelemmel, erre a területre ömlik a pénz. Az elmúlt évtizedben csilliárdokat (na jó, ezermilliárdokat) költöttek a haderőfejlesztésre, igaz, bőven volt tere a fejlődésnek.

A csillogó új harckocsik viszont nem sokat érnek, ha nincs, aki szakértően kezelje őket. Teljesen érthetetlen, miért kezeli a kormány a honvédeket úgy, ahogy. Azt eddig is lehetett tudni, hogy elég komoly morális problémák húzódnak meg a folyamatos sikerkommunikáció árnyékában. Hiába érkeznek a szakértők által tényleg jónak és modernnek tartott legkülönbözőbb fegyverek, ha az, akinek használnia kéne, inkább minden követ megmozgatva alpolgármesternek áll, vagy pszichiátriai papírt állíttat ki magáról, hogy nem alkalmas katonának, csak azért, hogy megszűnjön a szolgálati viszonya, mert az évek óta tartó leszerelési tilalom miatt nem tud kulturált módon távozni a Honvédségtől. Mert ez bizony tucatjával fordul elő. A katonák megbecsültsége pedig nem csak a fizetések rendezéséből, és a választások előtti fegyverpénz kiosztásából áll.

A tisztképzés

Évi körülbelül 100-140 tiszt végez a Ludovikán, akik a cikk elején idézett eskü letétele után az ország különböző pontjain szolgálnak tovább. A tisztek irányítják napi szinten a honvédséget, a főtisztek pedig egy magasabb szintről irányítanak a tiszteken keresztül. Magától értetődő, hogy normál esetben főtisztté az a tiszt lesz, aki elég sokáig kihúzza a honvédségben.

Egy érintett forrásunk úgy fogalmazott, hogy egy tiszt felelős mindenért, amit tett vagy megtenni elmulasztott. Ez az arany csillagok elsődleges tartalma. Békeidőben a tisztek a munkahelyi vezetők, akik közvetlenül hatással vannak az állomány munkavégzésre, munkaidejére. Pontosan úgy, mint bármely munkahelyen, befolyásolják az állomány morálját, a munkamorált, a fluktuációt. Békében az ő szaktudásuktól és hozzáállásuktól függ a kiképzés színvonala, a jó kiképzés pedig sokszor többet ér, mint a legmodernebb fegyverek. Háborúban ők az első számú felelősök a harcfeladatok végrehajtásáért, ők viselik a felelősséget mindenért, és ebbe az is beletartozik, hogy ha kell, az alárendeltjeiket tudatosan küldik a halálba, vagy maguk vállalnak ilyen kockázattal járó feladatokat.

Ezek a tisztek képződnek ki azon az egyetemen, ami felett Orbán Balázs bábáskodik. Számos honvédségi reakció jutott el hozzánk Orbán Balázs szavai kapcsán, ezekben eltérő mértékben fogalmaztak radikálisan, de a nyomdafestéket elbíró kifejezések közül leggyakrabban a „belerúgás", „megalázás", „végső döfés" hangzott el. Nem csak a rendszerben évek óta szolgáló tisztek, hanem a tisztjelöltek körében is. A magyarázkodó videó, amelyben Orbán kifejtette, hogy a szavait szándékosan kiforgatták, csak erősítette a morgolódást a honvédségen belül. A békepárti és háborúpárti kifejezések kicsit átgondoltabb használatát pedig a katonák közül is sokan megfontolandónak tartják.