Mi lehetett az a „felelőtlenség”, amit Orbán Balázs szerint 2,5 éve elkövetett Zelenszkij?

háború

A miniszterelnök politikai igazgatója azért kritizálta Volodimir Zelenszkijt, mert az ukrán elnök „belevitte egy háborús védekezésbe az országát”, és ilyet a magyar kormány 56-ból tanulva nem tenne. Orbán Balázs azt mondta: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Forrás

Ehhez később még azt is hozzátette, hogy: „Magyarország álláspontja világos: nem látjuk értelmet a több mint két és fél éve zajló ukrán-orosz háborúnak, amiben több százezer ember meghalt, több százezer négyzetkilométer terület elveszett és egy ország megsemmisült. Hogy miért? A semmiért. A háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie, illetve diplomáciai úton mielőbb véget kellett volna vetni neki. Mindenki sokkal jobban járt volna.”

Bár a botrány kitörése óta több körben magyarázkodott, mondván, félreérthetően beszélt, és kiforgatták a szavait, az állításait valójában érdemben azóta sem árnyalta. Rácz András történész Orbán több állítását is cáfolta.

Tényleg „felelőtlenség” volt, amit Zelenszkij 2,5 évvel ezelőtt csinált, hogy „belevitte egy háborús védekezésbe az országát”? „A háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie, illetve diplomáciai úton mielőbb véget kellett volna vetni neki” – írja Orbán. De mit csinált Zelenszkij 2,5 éve és a háború kitörése után?

Mi vezetett idáig?

Oroszország 2022. február 24-én rohanta le Ukrajnát, de a konfliktus nem volt előzmény nélküli.

Kijevben 2013 novemberében indult tüntetéssorozat az EU-val tervezett társulási megállapodás és szabadkereskedelmi egyezmény felbontása miatt, Viktor Janukovics elnök ugyanis úgy döntött: Ukrajna az euro-atlanti kapcsolatok helyett az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unióval ápolna szorosabb kapcsolatot. Pedig az EU-s egyezményt a parlament elsöprő többséggel szavazta meg, de Janukovics megkerülte a parlamentet. Az elnök akkor már évek óta azon volt, hogy a hatalmát kiszélesítse, és a parlament jogköreit csorbítsa. A politikai ellenfelei ellen perek indultak, a tartományi vezetők lecserélésével pedig földrajzi értelemben és politikai elérés szempontjából is megszorongatta az ellenzéket.

A hatalma autoriter tendenciákhoz vezetett Ukrajnában, és az egyre látványosabb, egyre inkább klánjelleggel, családi alapon működtetett korrupció egyre nagyobb ellenállást váltott ki az ukrán választók körében. A társulási egyezmény volt az utolsó csepp a pohárban, az eleinte Euromajdannak nevezett tüntetéssorozat végül átcsapott a méltóság forradalmába. Több millió ukrán mozdult meg, és a geopolitikai programon túl az általános korrupció, a bíróságok függetlenségének elvesztése és a rendőri visszaélések ellen mentek utcára. Az EU-párti tüntetők megdöntötték Janukovics hatalmát, a bukott elnök ezután Oroszországba menekült.

Az Ukrajnában 13 év börtönbüntetésre ítélt Viktor Janukovics sajtótájékoztatót tart Moszkvában 2019. február 6-án.
Fotó: Sefa Karacan/Anadolu via AFP

Oroszország ezután harcok nélkül megszállta a Krím-félszigetet, majd annektálta a területet. Közben Ukrajna keleti területén, ahol jelentős az orosz lakosság, oroszpárti tüntetések törtek ki, amik – Oroszországból küldött harcosokkal megtámogatva – fegyveres felkelésbe torkolltak. A kelet-ukrajnai háborúban orosz szeparatista milíciák harcoltak az ukrán hadsereg ellen, és a Donbász egy részén két de facto „független” államokat hoztak létre, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot.

A konfliktust a két minszki egyezmény fagyasztotta be:

  1. 2014. szeptember 5-én Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselői megegyeztek, így a megállapodást Ukrajna és Oroszország mellett Franciaország és Németország vezetőinek közvetítésével a státuszuk elismerése nélkül aláírták a szeparatista Donyecki és Luhanszki Népköztársaság vezetői. Az azonnali tűzszünet volt a cél, tartalmazta többek között a hadifoglyok szabadon bocsátását és a Donbász egyes területeinek önkormányzatiságának biztosítását is, ennek ellenére folytatódtak a harcok.
  2. 2015. február 12-én valamivel részletesebb egyezségre jutottak, ezután a harcok mérséklődtek, de nem értek véget teljesen, és több vitás kérdés is maradt.
Ukrajna, miután a Krím-félsziget és Donyeck meg Luhanszk orosz kézre került

Az ukrán parlament elfogadott törvényeket a Donbász speciális státuszáról és bizonyos fokú önkormányzatiságáról. A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban végül 2018-ban önkormányzati választásokat tartottak. A szakadárok és Moszkva elégtelennek minősítették az önkormányzatiságot. Az sem volt világos, kik az érintett felek: Kijev a szakadárok helyett Moszkvát tekintette tárgyalópartnernek, Moszkva viszont igyekezett tagadni az érintettségét, közvetítőnek beállítva magát. Ezzel együtt abban egyetértés mutatkozott, hogy a jövőbeni megoldás alapja csak az egyezmény lehet.

Miért hagyták, hogy így legyen?

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.

Partnerek

Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

Kapcsolódó cikkek

Orbán Balázs: Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben

Mert ezt tanultuk 56-ból.

Herczeg Márk
POLITIKA

Orbán Balázs: Jó lenne, ha végre vége lenne a háborúnak és a háborúpárti hazudozásnak!

A miniszterelnök politikai tanácsadója arra reagált így, hogy megírtuk: egy műsorban azt mondta, Magyarország 56-ból tanulva nem védekezne egy orosz agresszió ellen. Szerinte „a háborús propagandasajtó vonatán nincs megállás”.

Herczeg Márk
POLITIKA

Így söpört végig az Orbán Balázs-ügy a sajtón - kármentés, visszatámadás és ellenzéki kiborulások

24 óra, amely alaposan próbára tette a kormányzati kommunikációt.

Diószegi-Horváth Nóra
POLITIKA

Orbán Balázs videóban védekezik azzal, hogy kiforgatták a szavait

Szerinte nem ő, hanem a „háborúpárti propaganda” mosta össze 1956-ot az orosz-ukrán háborúval.

Botos Tamás
POLITIKA

Rácz András: Orbán Balázs reakciója szórakoztató keveréke a tévedéseknek és terelési próbálkozásoknak

A történész szétszedte a miniszterelnök politikai igazgatójának reakcióját, Rácz szerint Orbán „egyre mélyebbre ássa magát az orosz agresszió mentegetésében”.

Herczeg Márk
háború

Jönnek az oroszok

Ezen a héten elkezdődött a Szovjetunió újraépítése. Vilniusban hiába vonultak fel a brit, a francia és a német kormányok vezetői, Ukrajna és Örményország fityiszt mutatott nekik, Moszkva parancsára. Putyin 2015-ben akarja megalapítani az Eurázsiai Uniót.

Magyari Péter
külföld

„Szerencse, hogy akkor nem tudtuk, mi lesz azután” – tíz éve bukott meg Viktor Janukovics Ukrajnában

2014 februárban a Méltóság Forradalma Viktor Janukovics bukásához vezetett. Janukovics rezsimje teremtette meg a függési viszonyokat, amelyek megágyaztak az orosz agressziónak. Tíz évvel későbbről, különösen Magyarországról nézve egészen riasztó végigtekinteni az elnök ámokfutásán. Vonnák Diána cikke.

444.hu
külföld

Zelenszkij harapófogóban: a szakadár területek autonómiája és az új elnök ellen tüntettek Kijevben

A nacionalisták nem fogadják el, hogy az új elnök egyezkedni próbál a szakadárokkal és Putyinnal.

Uj Péter
külföld

Ukrajna átadta Oroszországnak a maláj utasszállító lelövéséért felelős egyik donyecki harcost

Cserébe Oleh Szencov filmrendezőért és a kercsi szorosban letartóztatott tengerészekért.

Botos Tamás
külföld

A NATO-csapatok kivonását követeli az egykori szocialista országokból az orosz külügyminiszter

Kicsit nehezen értelmezhető az orosz követelés, mivel ezeknek az országoknak a hadseregei maguk is NATO-csapatok.

Király András
külföld

Azt játsszák a nagyhatalmak, hogy máris kirobban a harmadik világháború, és ezt 2022 elején nem is lehet teljesen kizárni

Mintha kissé túlemelték volna a téteket az USA és Oroszország geopolitikai pókerében. Hétfőtől négy napon át körkörös tárgyalásokon próbálják enyhîteni a mesterségesen, saját maguk által keltett feszültséget.

Magyari Péter, Gazda Albert, Király András
külföld

Az ukrán külügyminiszter azt javasolja Zelenszkij elnöknek, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal

Azt mondta, ennek valójában már 2014-ben meg kellett volna történnie.

Gazda Albert
külföld

Egy éve futott zátonyra a jégtörő békemisszionárius

Orbán Moszkvában eljátszotta, hogy a magyar modell lehet a minta az oroszokkal való együttműködéshez. Bő három héttel később az orosz tankok megindultak Kijev felé.

Haszán Zoltán, Botos Tamás
POLITIKA

„Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja”

Ezt harsogták hetekig Bayer Zsolték, mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát. Máris szépen öregedtek a fideszes véleményvezérek putyinista megfejtései.

Herczeg Márk
háború

The Times: 400 orosz zsoldos vadászik Kijevben Zelenszkijre és kormányára

Már januárban megérkeztek Ukrajnába a Wagner Group emberei.

Sarkadi Zsolt
külföld

Isztambuli tárgyalások: Ukrajna semlegességet kínál, az oroszok visszafogják magukat Kijev és Csernyihiv környékén

Ukrajna biztonsági garanciát kér, és 15 éves konzultációt ajánl a Krímről.

Szurovecz Illés
háború

Roman Abramovics pár órára megvakult, mégis részt vesz az orosz-ukrán béketárgyalásokon

De miért ül az első sorban a leghíresebb orosz oligarcha, aki hivatalosan nem is tagja a delegációnak? Személyesen közvetíthet Zelenszkij és Putyin között. Olyan ügyesen kavar, hogy előbbi állítólag már Bidennél is lobbizott az érdekében.

Szily László
külföld

Putyinnak megéri néha úgy csinálni, mintha nyitott lenne a tárgyalásokra, ezzel is bomlasztja az Ukrajnát támogató nyugati koalíciót

Vlagyimir Putyin időről-időre jól megkoreografált színjátékban mutatja be, mennyire nyitott az ukránokkal való tárgyalásokra. Legutóbb, április elején Alekszandr Lukasenka volt ennek a darabnak a másik főszereplője. Ez az orosz tárgyalási pszeudo-hajlandóság az orosz stratégia része, hiába kezeli kész tényként a Magyar Nemzet Putyin nyitottságát.

Jójárt Krisztián
külföld

Orbán Balázs elnézést kért

„Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében.”

Mészáros Juli
POLITIKA