Az Európai Bizottság a mai napon, csütörtökön úgy döntött, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy vélik, uniós jogot sért a nemzeti szuverenitásról szóló törvény, írja közleményében az uniós testület. Az eljárást még idén februárban indították el, amikor egy felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, amelynek nem sikerült eloszlatnia az aggályokat, ezért újabb szintet lépett az ügy, és a Bizottság már egy indoklással ellátott véleményt fogalmazott meg májusban.
Ebben megismételték az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásokat. A magyar kormány szerint ezek a kifogások megalapozatlanok, a törvény nem sért uniós jogot, a Bizottság azonban továbbra is fenntartja a kifogások többségét.
Sajtóinformációk szerint a brüsszeli testület azt nem fogja indítványozni, hogy az Európai Unió Bírósága az ítéletig állíttassa le a törvény alkalmazását. Ilyet akkor szoktak igényelni, ha attól kell tartani, hogy „visszafordíthatatlan károkat okoznak” az EB által kifogásolt jogszabályok.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal idén egyébként már vizsgálatot indított a Transparency International, az Átlátszó és a gödi akkumulátorgyár környezetkárosítása ellen küzdő civilek ellen, de már magánszemélyek bankszámláiról is kértek kimutatásokat.
Az Európai Bizottság ugyanakkor nem kérte a bíróságtól, hogy a törvény alkalmazását leállítsa az ítélethozatalig.
Lánczi Tamásék „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indítanak a TI tevékenységével kapcsolatban, mert a hivatal szerint „külföldről származó támogatás” felhasználásával a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytatnak, illetve ilyesmit támogatnak.
„Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be.”
A szuverenitásvédő szervezet 18 pontban sorolja fel, milyen adatokra és információkra kíváncsi.
Lánczi Tamás idén március végén összesen hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött hasonló kérésekkel teli levelet.