Október elején jelentette be a BDPST Zrt., hogy a Botaniq hotelt üzemeltető leányvállalatánál zajlik „az üzleti modell finomhangolása”, ami praktikusan azt jelenti, hogy a Pest megyei Turán álló kastély ezentúl csak rendezvényhelyszínként üzemel. Még praktikusabban pedig azt, hogy az itt korábban működő szállodának vége, az alkalmazottak jó részét pedig elbocsátják. Ezzel a bejelentéssel hivatalosan lezárult egy fejezet a magyar idegenforgalom és főnemesi jelmezbál történetében.
A még Ferenc József által bárói rangra emelt zsidó Schossberger család által a 19. század végén épített kastélyt 2015-ben vette meg valaki, aki nagyon közel állt Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. Mire a Botaniq 2020-ban megnyílt, már nem is rejtegették, hogy mit ad isten, tényleg Tiborcz a tulaj, bár a cégháló szövögetése közben olyan figurák is felbukkantak, mint a rejtélyes halált halt szaúdi „üzletember” Ghaith Pharaon.
A BDPST csoportnak, amelynek kreatív igazgatója maga a miniszterelnök legidősebb gyermeke, Orbán Ráhel, nem a Botaniq az egyetlen ötcsillagos szállodája az országban. Ezekről az utóbbi években alapvetően akkor hallhattunk, amikor újabb és újabb állami milliárdokat nyeltek el, valamint amikor az éves beszámolókból kiderült, hogy ezek a szállodák mennyi veszteséget termelnek.
Senkit sem érhetett meglepetésként, hogy a Botaniq pont abban az évben fuccsolt be, amikor a magyar költségvetést gyakorlatilag havonta kell újraírni, és már tényleg csak arra jut pénz, amire muszáj. Muszáj alatt azt értve, amire szükség van Orbán Viktor rajongóinak megőrzéséhez és a 2026-os választási győzelemhez. A Botaniq nyilvánvalóan nem ilyen projekt, bár a most elbocsátott alkalmazottak nem biztos, hogy másfél év múlva a Fideszre fognak szavazni.
A turai kastély befuccsolása annak a szimbóluma, hogy ezek az emberek akkor sem tudnak valamit jól megcsinálni és üzemeltetni, ha közben folyamatosan támogatják magukat más pénzével. A kárörvendéstől azért mindenkit óvnék, mert ahogy legutóbb a szintén Tiborcz Istvánhoz köthető irodakomplexumok esetében kiderült, a végén úgyis az adófizetőknek kell a zsebükbe nyúlniuk. Ha 600 milliárd kell, akkor annyi kell. De az irodaházak története is csak erősíti az érzést, hogy ezek a más zsebéből gazdagodó emberek képtelenek vigyázni a pénzre, nemhogy még fialtatni is. Az ország egyik leggazdagabb embere, Tiborcz István, valamint a vendéglátóipart Svájcban kitanuló Orbán Ráhel közösen sem voltak képesek valami értelmeset kihozni a gyakorlatilag nekik ajándékozott, egyébként kifejezetten jó adottságú kastélyból.
Amivel át is térhetünk arra, hogy ez a befuccs nemcsak a NER, hanem egyúttal a NER által teljesen eltorzított magyar idegenforgalom és a NER szíve csücske, a Nemzeti Kastélyprogram teljes kudarcát is jelzi.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
Luxuslakásokat, irodákat, butikhoteleket fejleszt az Andrássy úton és a Belváros szívében.
Ami a polgármester birtokán, a polgármester civil szervezete által nyert 150 millió forintos EU-s pályázatból valósulhatott meg, már amennyire megvalósult.
Az építési és közlekedési miniszter tavaly állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, aminek értelmében a kormány állami tulajdonban lévő kastélyokat adhat magánkézbe.
Képzelje el, mit tennének ma Magyarország leggazdagabbjai, ha olyan házat építtethetnének maguknak, amilyet akarnak. A maga idejében ilyen volt a Schossberger-család turai kastélya, ami aztán 130 éves története alatt mindent átélt, ami Magyarországgal történt.
Még utaltunk is 444 forintot a miniszterelnök vejének, hátha a banki közlemény helyén feltett kérdéseinkre majd válaszol. Nem válaszolt, de a sztorink az utóbbi évek egyik legnagyobb magyar politikai botrányának kirobbanásához vezetett.
Közlekedési miniszter így még nem fogalmazott korábban.
Korábban a magyar ügyészség ezt cáfolta.
4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Rejtélyes vevők vették meg az ország legszebb neoreneszánsz kastélyát. Csak 200 milliót fizettek az épületért, amit már 1991-ben is 125 millióért privatizáltak.
Kész személyesen megvédeni a törvénytervezetet az Alkotmánybíróság előtt, jelentette be a miniszter.
Úgy tűnik, senkit nem zavar, hogy Birin barackvirág illatú, Pinterest-kompatibilis kiskastélyt építettek gyermekszálláshely címszóval, uniós támogatással.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábban a Századvég kuratóriumi elnökhelyettese volt.
Semjén Zsolt hordót gurítva adta át a világrekordnak szánt függőhidat, ami az összetartozást szimbolizálja, közben Sátoraljaújhely közösségét is megosztja. Az ötezer forintos belépő még csak a kezdet, ha egy család fel akar menni a hídra.
A turai és a tarcali szálló is megsínylette a járványt.
A piacon szokásos négyzetméterárnál jóval drágábban vásárolja meg az állam a Dürer–Zugló–BudaPart kombót. Közben lenullázza a NER-közeli építők kockázatát, ráadásul jó helyen lévő, megürülő belvárosi ingatlanokat tud piacra dobni a költözés után. És végre nem kell osztrák meg francia tulajdonosoktól bérelni, miközben épp csatázunk a Nyugattal.
„Biztos legyél benne, hogy találkozunk még. A család az mindenhol tabu, csak nálad nem”, írta Eged István, miután az ellenzéki képviselő bemutatta a tornyocskás villát, amit a polgármester épített.
Laposa Bence ajánlotta magát és barátait, a Magyar Turisztikai Ügynökség pedig ott segített, ahol a legnagyobb szükség volt rá.
Hogy jutottunk el oda, hogy az emberiség nem elhanyagolható része hintázás közben, bambusszívószállal szürcsölje a kamu-cibetszaros kávéját?
A törvényt decemberben fogadta el az Országgyűlés, de Novák Katalin aláírás helyett előzetes alkotmányossági normakontrollra küldte.
Ebből derül ki az is, milyen műtárgyak járnak az ingatlanokhoz.
A Brandfestiválon adott elő mint creative director.
Megváltoztatják az üzleti modellt.