Október elején jelentette be a BDPST Zrt., hogy a Botaniq hotelt üzemeltető leányvállalatánál zajlik „az üzleti modell finomhangolása”, ami praktikusan azt jelenti, hogy a Pest megyei Turán álló kastély ezentúl csak rendezvényhelyszínként üzemel. Még praktikusabban pedig azt, hogy az itt korábban működő szállodának vége, az alkalmazottak jó részét pedig elbocsátják. Ezzel a bejelentéssel hivatalosan lezárult egy fejezet a magyar idegenforgalom és főnemesi jelmezbál történetében.
A még Ferenc József által bárói rangra emelt zsidó Schossberger család által a 19. század végén épített kastélyt 2015-ben vette meg valaki, aki nagyon közel állt Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. Mire a Botaniq 2020-ban megnyílt, már nem is rejtegették, hogy mit ad isten, tényleg Tiborcz a tulaj, bár a cégháló szövögetése közben olyan figurák is felbukkantak, mint a rejtélyes halált halt szaúdi „üzletember” Ghaith Pharaon.
A BDPST csoportnak, amelynek kreatív igazgatója maga a miniszterelnök legidősebb gyermeke, Orbán Ráhel, nem a Botaniq az egyetlen ötcsillagos szállodája az országban. Ezekről az utóbbi években alapvetően akkor hallhattunk, amikor újabb és újabb állami milliárdokat nyeltek el, valamint amikor az éves beszámolókból kiderült, hogy ezek a szállodák mennyi veszteséget termelnek.
Senkit sem érhetett meglepetésként, hogy a Botaniq pont abban az évben fuccsolt be, amikor a magyar költségvetést gyakorlatilag havonta kell újraírni, és már tényleg csak arra jut pénz, amire muszáj. Muszáj alatt azt értve, amire szükség van Orbán Viktor rajongóinak megőrzéséhez és a 2026-os választási győzelemhez. A Botaniq nyilvánvalóan nem ilyen projekt, bár a most elbocsátott alkalmazottak nem biztos, hogy másfél év múlva a Fideszre fognak szavazni.
A turai kastély befuccsolása annak a szimbóluma, hogy ezek az emberek akkor sem tudnak valamit jól megcsinálni és üzemeltetni, ha közben folyamatosan támogatják magukat más pénzével. A kárörvendéstől azért mindenkit óvnék, mert ahogy legutóbb a szintén Tiborcz Istvánhoz köthető irodakomplexumok esetében kiderült, a végén úgyis az adófizetőknek kell a zsebükbe nyúlniuk. Ha 600 milliárd kell, akkor annyi kell. De az irodaházak története is csak erősíti az érzést, hogy ezek a más zsebéből gazdagodó emberek képtelenek vigyázni a pénzre, nemhogy még fialtatni is. Az ország egyik leggazdagabb embere, Tiborcz István, valamint a vendéglátóipart Svájcban kitanuló Orbán Ráhel közösen sem voltak képesek valami értelmeset kihozni a gyakorlatilag nekik ajándékozott, egyébként kifejezetten jó adottságú kastélyból.
Amivel át is térhetünk arra, hogy ez a befuccs nemcsak a NER, hanem egyúttal a NER által teljesen eltorzított magyar idegenforgalom és a NER szíve csücske, a Nemzeti Kastélyprogram teljes kudarcát is jelzi.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Megváltoztatják az üzleti modellt.
Képzelje el, mit tennének ma Magyarország leggazdagabbjai, ha olyan házat építtethetnének maguknak, amilyet akarnak. A maga idejében ilyen volt a Schossberger-család turai kastélya, ami aztán 130 éves története alatt mindent átélt, ami Magyarországgal történt.
Rejtélyes vevők vették meg az ország legszebb neoreneszánsz kastélyát. Csak 200 milliót fizettek az épületért, amit már 1991-ben is 125 millióért privatizáltak.
Még utaltunk is 444 forintot a miniszterelnök vejének, hátha a banki közlemény helyén feltett kérdéseinkre majd válaszol. Nem válaszolt, de a sztorink az utóbbi évek egyik legnagyobb magyar politikai botrányának kirobbanásához vezetett.
Luxuslakásokat, irodákat, butikhoteleket fejleszt az Andrássy úton és a Belváros szívében.
A turai és a tarcali szálló is megsínylette a járványt.
4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
A piacon szokásos négyzetméterárnál jóval drágábban vásárolja meg az állam a Dürer–Zugló–BudaPart kombót. Közben lenullázza a NER-közeli építők kockázatát, ráadásul jó helyen lévő, megürülő belvárosi ingatlanokat tud piacra dobni a költözés után. És végre nem kell osztrák meg francia tulajdonosoktól bérelni, miközben épp csatázunk a Nyugattal.
Korábban a magyar ügyészség ezt cáfolta.
Semjén Zsolt hordót gurítva adta át a világrekordnak szánt függőhidat, ami az összetartozást szimbolizálja, közben Sátoraljaújhely közösségét is megosztja. Az ötezer forintos belépő még csak a kezdet, ha egy család fel akar menni a hídra.
„Biztos legyél benne, hogy találkozunk még. A család az mindenhol tabu, csak nálad nem”, írta Eged István, miután az ellenzéki képviselő bemutatta a tornyocskás villát, amit a polgármester épített.
Ami a polgármester birtokán, a polgármester civil szervezete által nyert 150 millió forintos EU-s pályázatból valósulhatott meg, már amennyire megvalósult.
Úgy tűnik, senkit nem zavar, hogy Birin barackvirág illatú, Pinterest-kompatibilis kiskastélyt építettek gyermekszálláshely címszóval, uniós támogatással.
A Brandfestiválon adott elő mint creative director.
Laposa Bence ajánlotta magát és barátait, a Magyar Turisztikai Ügynökség pedig ott segített, ahol a legnagyobb szükség volt rá.
Hogy jutottunk el oda, hogy az emberiség nem elhanyagolható része hintázás közben, bambusszívószállal szürcsölje a kamu-cibetszaros kávéját?
Kész személyesen megvédeni a törvénytervezetet az Alkotmánybíróság előtt, jelentette be a miniszter.
A törvényt decemberben fogadta el az Országgyűlés, de Novák Katalin aláírás helyett előzetes alkotmányossági normakontrollra küldte.
Az építési és közlekedési miniszter tavaly állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, aminek értelmében a kormány állami tulajdonban lévő kastélyokat adhat magánkézbe.
Ebből derül ki az is, milyen műtárgyak járnak az ingatlanokhoz.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábban a Századvég kuratóriumi elnökhelyettese volt.
Közlekedési miniszter így még nem fogalmazott korábban.