Orbán Viktor annak ellenére Grúziába utazik hétfőn szövetségese, a szombati választásokat a hivatalos eredmények szerint megnyerő Grúz Álom miniszterelnökének meghívására, hogy az Európai Unió vezetői a súlyos választási visszaélésekről szóló hírek miatt teljes kivizsgálást követelnek, a grúz köztársasági elnök pedig nem fogadja el az eredményeket. Brüsszelben attól tartanak, hogy Orbán a júniusi moszkvai útjához hasonlóan azt a látszatot fogja kelteni, mintha az európai unió soros elnökeként az egész EU-t képviselné.
A grúz választásokat az oroszbarát grúz kormánypárt, a Grúz Álom 54 százalékos eredménnyel simán megnyerte a hivatalos adatok szerint, ezt azonban sem az ellenzéki pártok, sem Zourabicsvili köztársasági elnök nem ismeri el. Zourabicsvili vasárnap általános tüntetésekre szólított fel, a legnagyobb demonstráció Tbilisziben hétfőn este hét órakor lesz a város legnagyobb sugárútján, a Rusztavelin.
A kormánypártokkal szemben álló grúz elnök az eredmények megismerése után a választásokat „különleges orosz hadműveletnek” minősítette.
„Nem fogadom el ezt a választást. Nem fogadható el, elfogadása Oroszország befogadását jelentené ebbe az országba, Grúzia alárendelését Oroszországnak. Ellopták a jogunkat a választásra, egy orosz választást hajtottak végre.”
- mondta a köztársasági elnök az ellenzéki pártokkal folytatott megbeszélése után.
A grúz ellenzéki erők kiterjedt választási hamisításokról beszélnek, és azt ígérik, hogy a képviselőik nem fognak beülni a parlamentbe. A grúz kormánypárt a kampányban azt ígérte, hogy a győzelmük után be fogják tiltani a legnagyobb ellenzéki pártokat.
A választási visszaélésekkel kapcsolatban a nyugati megfigyelők és EU-s vezetők is súlyos aggodalmaiknak adnak hangot. Az EBESZ megfigyelői a szavazók megfélemlítése, hatósági nyomásgyakorlás, szavazatvásárlás, többszörös szavazatleadás és egyéb jogsértések miatt a visszaélések azonnali kivizsgálását kezdeményezték.
A visszaélések mértéke azonban egyelőre nem egyértelmű, a kifogások egy része meglehetősen általános, részben olyan, korábban is ismert tényekre hivatkozik, mint az egyenlőtlen küzdelem, a kampányfinanszírozás problémái, a kormány médiafölénye, a propaganda és hasonlók, amik inkább a hibrid rezsimekre jellemző módszeres erőfölénynek, nem pedig konkrét választási csalásoknak tűnnek. A választás napján való visszaélések kapcsán többszörösen leadott szavazatokról és lefizetett választókról beszélnek, de hogy ezek az eredményt alapvetően kérdőjelezik-e meg, egyelőre nem derül ki a nyilvános reakciókból.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap este az EBESZ előzetes értékelésére hivatkozva felszólította a grúz választási hatóságokat, hogy "tegyenek eleget kötelességüknek, és gyorsan, átláthatóan és függetlenül vizsgálják ki és bírálják el a választási szabálytalanságokat és az azokkal kapcsolatos állításokat”.
Vasárnap este kiadott közleményében az Európai Unió vezető diplomatája, Josep Borrell kijelentette, hogy a hétvégi grúziai választásokat „egyenlőtlen versenyfeltételek, polarizált légkörben megosztó kampány és jelentős aggodalmak határozták meg a legutóbbi törvénymódosításoknak a választási folyamatra gyakorolt hatása miatt.
A német külügyminisztérium azt hangsúlyozza, hogy a szabálytalanságokat kezelni és orvosolni kell, a francia külügyminiszter kijelentette, hogy Grúziában „tisztelni kell az alapvető szabadságjogokat és a politikai pluralizmust”. A lengyel külügyminiszter már élesebben foglalt állást:
„Európának most a grúz nép mellett kell állnia” – írta Radek Sikorski.
A magyar miniszterelnök ehhez képest elsőként, már a szombati, egymásnak akkor még ellentmondó exit poll eredmények alapján gratulált a grúz kormánypártnak. A ténylegesen a leggazdagabb grúz oligarcha, Ivanisvili által irányított párt a Fidesz szövetségese, kampányuk sok tekintetben a magyar kormánypártét követte.
Hétfőn aztán Szijjártó Péter is kiadott egy szövetségesének gratuláló, az EU-t pedig ekéző közleményt: „Mi gratulálunk a Georgian Dream pártnak a georgiai emberek bizalmának elnyeréséért, illetve megőrzéséért. Nincs új a Nap alatt: Georgiában szombaton nem azok nyerték a választást, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt, hanem a szuverenitás-, béke- és családpárti kormányzópárt, mely nyíltan a nemzeti érdeket helyezi előtérbe.”
„Mivel tehát a liberálisok csúnyán elhasaltak, meg is indult a támadás: a választás nem volt tisztességes, Georgiában nincs demokrácia”
- áll a posztjában.
Orbán Viktort formálisan Kobakhidze gzúz miniszterelnök hívta meg Tbiliszibe, Orbánt Nagy Márton, Varga Mihály és Szijjártó Péter is elkíséri a hétfő-keddi kétnapos útra. A magyar miniszterelnök látogatása közben is várhatóan tömegtüntetések lesznek Tbiliszi utcáin.
Orbánt egy meg nem nevezett EU-s diplomata a Politicóban óva intette, mondván, ne próbálja azt a látszatot kelteni, mintha az EU-t képviselné az oroszbarát grúz kormánynál Tbilisziben. Ugyanez volt a kritika vele szemben a júniusi moszkvai látogatásánál, ahol a Kreml sajtója úgy számolt be a látogatásáról, mintha az EU nevében egyezkedne Putyinnal.
A választási bizottság szerint sima győzelmet aratott a szombati választáson a grúz kormánypárt, az ellenzék szerint viszont csaltak, így nem ismerik el az eredményt. Orbán az EU soros elnöki tisztét betöltve utazik most oda.
Az ellenzéket betiltani akaró Grúz Álom 53 százalékot kapott, a nyugatos ellenzék nem hisz a számoknak, azt ígérik, minden demokratikus eszközzel folytatják a harcot.
Súlyos orosz behatolás és a Szovjetunió 2.0 réme a sorsdöntő szombati választás előtt: Orbán szövetségese bocsánatot kérne Putyintól, amiért az oroszok megtámadták őket.
Charles Michel nem olyan lelkes, mint Orbán Viktor.