A júniusi önkormányzati választást Szentesen az ellenzéki összefogás nyerte, jelöltjei JÖSSZ (Jövőnk Szentes Egyesület) néven futnak.
A 25 ezres alföldi városnak a rendszerváltás utáni első ciklusban a kisgazda Rébeli-Szabó József volt a polgármestere, akinek a júniusi önkormányzati választáson fideszes színekben induló, korábban önkormányzati képviselő fia alulmaradt az egyes választókerületben.
A várost 1994-től Szirbik Imre, az egyik utolsó mohikán szocialista vezette egészen 2019-ig, az utolsó években már az ellenzéki összefogás jelöltjeként. 2019-től a Jövőnk Szentes Egyesület néven induló ellenzéki összefogás adja a polgármestert, az egykori jobbikos Szabó Zoltán Ferencet, és a képviselő-testület többségét is.
A 2024-es önkormányzati választás után is maradt a JÖSSZ biztos többsége, 10 mandátumuk lett, míg a Fidesznek 4, a Mi Hazánknak egy.
A választás után szokatlan dolog történt, a négy fideszesből ugyanis kettő is lemondott. A kompenzációs listás Araczki helyére az őt követő jelölt került a testületbe, a nyolcas választókerületet 2019 után ismét megnyert Bakó Dániel megüresedett helyére kellett kiírni az időközi választást, amit most vasárnap tartanak.
De miért nem veszi át valaki a képviselői megbízatását mindössze néhány héttel egy választás után? Araczkinál nem lehet tudni az okokat, ő egyébként indult az 5-ös választókerületben is, és nem sok szavazattal, de alulmaradt.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Kisebb volt a részvétel, és jelöltből is kevesebb volt, mint legutóbb, az új fideszes jelölt simán kikapott.
Bármi is lesz az eredmény a júniusi szavazategyenlőség után a 15-ös választókerületben, a közgyűlésen marad a patthelyzet: a többséghez 13 mandátum kellene, a Fidesznek 11 van, az ellenzéknek 9.
Magyar Péter rendszerváltást akar. Magyarország jelenlegi állapotában nem anakronisztikus az sem, ha visszatérünk az 1989-es ellenzék rendszerváltó 12 pontjához. A legtöbb a mai viszonyokra is értelmezhető, sokat nem kéne rajtuk csiszolni.