Magyar Péter posztjait olvasva, fellépéseit hallgatva, az ember már-már 1988-89-ben érezheti magát, olyan sokszor követeli a rendszerváltást.
A Tisza a tagjainak rendszerváltó tagságot ajánl. „Legyél az 50 000 rendszerváltó egyike! Írjunk együtt történelmet! – írják. – Fizess elő a rendszerváltásra, és töltsd le a személyre szabott kártyádat, vagy küldj egyéni támogatást!”
Magyar a választási kampány után már eleve egy Rendszerváltás feliratú pulpitus mögül beszélt a hívei előtt tartott nagygyűlésen.
A magyar történelem legutóbbi rendszerváltása 1989-90-ben volt, csúcspontján az elsöprő ellenzéki győzelemmel záruló országgyűlési választással. Nem sok olyan dokumentum született ebben az időszakban, amit a szétforgácsolt és besúgókkal teli ellenzék valamennyi pártja aláírt. Az egyik ilyen volt az Ellenzéki Kerekasztal megalapítása előtt egy héttel megalkotott 12 pont. Az aláírók között egy sor mára elfeledett szervezet mellett ott voltak a rendszerváltó pártok, azok is, amelyek később ki nem állhatták egymást: az SZDSZ, az MDF, a Fidesz vagy a Független Kisgazdapárt.
Ezt a 12 pontot olvasta fel Cserhalmi György az MTV Szabadság téri székházának főbejárati lépcsőjén 1989. március 15-én. Az állampárt ekkorra már annyira megroggyant, hogy a köztévé, másmilyen nem volt még akkoriban, élőben közvetítette az eseményt. (Mára a köztévé által élőben közvetített ellenzéki tüntetés elképzelhetetlen, a szocialista Magyarország utolsó évében nem volt az. Mondjuk, ez nemcsak a mai Fideszről mond sokat, hanem arról is, hogy mekkora szarban volt a korabeli MSZMP, és mennyire ment a helyezkedés, a jó pontok szerzése.)
Hogy milyen lenne egy Magyar Péter-féle rendszerváltás, arról fogalmunk sincs. Lennének-e a régi hatalmasokon kívüli kárvallottjai? Lennének-e régi hatalmasok, akik átmentik hatalmukat, akár a politikai, akár a gazdasági életbe? Nagy lenne-e csalódás, ha nem lehetne elvenni az utolsó fillért is Mészáros Lőrinctől, ha senkit nem ítélnének börtönbüntetésre a Fideszből? Lennének-e tömeges hívei a régi rendnek, akik négy év múlva az utódpártot juttatják hatalomra?
Ha ezekre a kérdésekre nem is tudjuk a választ, azt meg tudjuk nézni, hogy az 1990-es, tényleg szabad országgyűlési választások előtt egy-két évvel miket követeltek a rendszerváltók. És hogy ezek a követeléseket mai is hasonló üdvrivalgás fogadná-e egy ellenzéki érzelmű polgárokkal teli téren, mint Cserhalmiét 1989-ben? Spoiler: a legtöbb pont a mai viszonyokra is értelmezhető, sokat nem kéne rajtuk csiszolni.
1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?2010 óta ciklusokon át alakítgatta a Fidesz a választási törvényeket, most pedig turbófokozatban jöhet az újabb módosítás.
Tényleg totális megfigyelőállam épül digitális közigazgatás fedőnév alatt? A csúcsminiszter nem segít eloszlatni a kételyeket, és ez Kövér Lászlót sem nyugtatja meg.
Jövő év elején lejár az Országos Bírói Tanács mandátuma. Ez az egyetlen köztestület, mely az elmúlt hat évben sikeresen állt ellen az Orbán-rendszer hatalmi nyomulásának. A bíróságokon még meg se kezdődött az új tagok megválasztásához vezető folyamat, de a Fővárosi Törvényszék elnöke máris belenyúlt.
És ez „a bírói függetlenség megsértésének veszélyét hordozza magában” – írja az OBT, reagálva arra, hogy egy törvényszéki bíró az Európai Bizottsághoz fordult panasszal, mivel már három éve nem nőttek a fizetések.
A tervezet rekordgyorsaságú elfogadását több bíró is fekete napként jellemzi, amin az igazságszolgáltatás alkut kötött a kormánnyal. A kormány az elmúlt napokban nemcsak a bírók függetlenségének, az ügyvédi kamarának is nekiment.
A miniszter által előre megjelölt járatok még sztrájk esetén sem törölhetők.
2022 októberében indított pert a tankerület ellen Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, amiért polgári engedetlenkedés miatt elbocsátották őket. A bíró az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy érthetetlen, miért pont ezt az öt tanárt bocsátotta el a tankerület és miért nem mindenkit, aki engedetlenkedett. A bíróság szerint a tanárok az alaptörvénybe foglalt jogukkal éltek.
„Vélhetően van bontási engedélyük” – mondta a testületi ülésen a polgármester. Sem a bontási és építési engedély, sem a véleményeztetés nem önkormányzati hatáskör, és nyár óta az ÉTDR sem segít. Vagy UTE-stadion, vagy lakópark épülhet majd.
Az orosz–ukrán háború több mint ezer napja tartó sokkját csak a harmadik világháború egyre fenyegetőbb nukleáris rémképe überelheti, mondja Jarábik Balázs. Az Ukrajna-szakértő szerint az amerikai elnök beiktatásáig további eszkalációs lépések várhatóak, ugyanis minden szereplőnek ez az érdeke.
Részletes dokumentumokat ismertünk meg, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország titkosszolgálatai kiterjedt kibertámadásokat hajtottak végre a magyar külügy ellen. Ezzel Szijjártó Pétert is szembesítettük, aki most már nem tagadott, egészen más taktikát választott.
Böröndi Gábor szerint 1939. szeptember elsején a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, lett volna még esély a békére. Erről még az általános iskolai hetedik osztályos tankönyvben is egész mást lehet olvasni.
Évtizedekig éltünk abban a tudatban, hogy 1956-ban a szabadságunk visszaszerzéséért, a Szovjetunió legyőzéséért harcoltunk. Orbán Viktor egyik péntek reggeli rádióinterjújából azonban kiderült, tévedtünk; eleink a béketárgyalásokért fogtak fegyvert. Újranéztük hát a forradalom fotóit és igazolva láttuk a miniszterelnök szavait.
A forradalom NER-es átértelmezésének vagyunk a szemtanúi? Vagy csak ügyetlen kiszólásokkal van dolgunk, amikkel igazolni akarják a kormány oroszbarát és nyugatellenes politikáját? Rainer M. János történésszel, akadémikussal, az 1956-os Intézet vezetőjével beszélgettünk az elmúlt hetekben megszaporodó kormányközeli 1956-os kiszólásokról.
A Fidesz alelnöke szerint ebből a mai magyarok „nagyon helyesen azt a következtetést vonták le, hogy nekünk a békére van szükségünk, a háború nem jó nekünk”.