„Ma mi is meggyújtjuk az első gyertyát” – Lázár János építési és közlekedési miniszter lecsapott advent első vasárnapjára, posztolt is egy képet a családjával, nem is akárhonnan:

Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy a háttérben látható kandalló és a körülötte levő fal megegyezik a batidai vadászkastélyéval, amiről Lázár korábban azt nyilatkozta, hogy semmi köze hozzá. A kastély belsejéről 2018-ban kerültek ki képek a Vásárhelyiek a változásért nevű Facebook-oldalra.

(12:18, frissítés: Bár korábban tagadta, hogy köze lenne a kastélyhoz, Lázár a 2018-as választások utáni vagyonbevallásában már feltüntette, hogy 10 százalékos tulajdonrészt szerzett az épületet felhúzó Grosswiese Zrt.-ben. 2024 nyarán már 40 százalékos tulajdonrésze volt, így több mint 50 milliós osztalékot kapott a bevételek után. A cikk címét is ennek megfelelően frissítettük.

14:03, frissítés: Válaszolt a minisztérium. „A vadászház egy olyan cég kereskedelmi szálláshelye, amely cégben Lázár Jánosnak is tulajdonrésze van, amint az a vagyonnyilatkozatában is szerepel. A karácsonyi-adventi tematikájú fotózáshoz így ő is igénybe veheti a helyszínt.”)

Lázár Jánosnak olyannyira nincs semmi köze a batidai kastélyhoz, hogy mikor 2017 végén a Magyar Narancs kikérte a környező földek tulajdoni lapjait, kiderült, hogy minden Lázár Jánosé vagy az édesanyjáé, vagy azé a vadásztársaságé, amelynek Lázár is a tagja. Lázár édesanyjához pont abban az évben kerültek a földek, amikor Kulik Jenő megvette a vadászkastély területét.

Hogy ki az a Kulik Jenő? Lázár Jánossal egy időben voltak gyakornokok Rapcsák András korábbi hódmezővásárhelyi polgármester idején az önkormányzatnál, jogi tanácsadója volt Lázárnak, majd a Lázár vezette Miniszterelnökség 2014-ben szerződést is kötött vele, ami alapján Kulik 4,55 millió forintért adott jogi tanácsokat.

Lázár János sokat forgolódik kastélyok körül. Az építési és közlekedési miniszter tavaly állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, aminek értelmében a kormány közpénzből és európai uniós forrásokból felújított és turisztikai látványosságnak berendezett, állami tulajdonú kastélyokat adhat magánkézbe, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy hazai nagyvállalatoknak.

Az első javaslatot Novák Katalin még köztársasági elnökként megvétózta tavaly decemberben, a módosított verziót végül júniusban fogadta el a parlament. Ez alapján a kormány negyvenhét kastélyra írhat ki pályázatot. Közben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot kezdeményezett a törvény miatt.

Lázár október végén jelentette be, hogy jövőre újabb körben mintegy negyven kastély hirdetnek meg privatizációra. Miután Hódmezővásárhely önkormányzata azt pedzegette, hogy lehet megvennék a területén álló kastélyt, Lázár azzal reagált, hogy „A kastélyok, nemzeti jelentőségű műemlékek fenntartása drága mulatság, nem olcsó szórakozás. Inkább a jómódú városok, közösségek és emberek hobbija tud lenni”.