Oroszország az újabb szankciók ellenére is fenn kívánja tartani Magyarország energiaellátását, a kőolaj, a földgáz és a nukleáris fűtőanyag szállítását, márpedig ha a szándék közös, akkor biztos lesz megoldás is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában, miután az energiaügyért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel, Alekszandr Novakkal és több nagy energiaipari cég vezetőjével egyeztetett.

Azt mondta: „Magyarországon nagymértékben, nagy mennyiségben használunk fel orosz eredetű földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot. És ez bizony hozzájárul a magyar energiaellátás biztonságához. Ezt a jó együttműködést feladni nincs szándékunkban. Már csak azért sem, mert ennél jobb ajánlatot még senki nem adott nekünk. Ennél biztosabb és ennél versenyképesebb árú energiaforrásokról nincs tudomásunk.”

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok a Gazprombank szankciós listára helyezésével nehéz helyzetbe hozta vagy legalábbis próbálja hozni az orosz energiaforrásokat használó közép- és délkelet-európai országokat, ugyanis ezen a pénzintézeten keresztül zajlik a fizetés. Átnézték a helyzetet, és Alekszandr Novak, illetve az érintett orosz energiavállalatok vezetői is megerősítették, hogy abszolút érdekeltek az együttműködés és a szállítások folyamatosságának fenntartásában.

„Elkötelezték magukat amellett, hogy mindenképpen megoldást találjunk erre a helyzetre. Úgyhogy a jogászaink – a szankciós jogászok, az energiajogászok, a pénzügyi jogászok – már dolgoznak is a megoldáson, hogy az amerikai szankciók által előidézett helyzetet kezelni tudjuk, és Magyarország energiaellátását, energiaellátásának biztonságát fenn tudjuk tartani a jövőben is” – mondta Szijjártó.

Szijjártó előzőleg kirakott egy 15 perces videót is, amin Szergej Lavrovval felváltva dicsérik Oroszország és Magyarország kapcsolatát. (A fideszes Budai Gyula is ott volt.)

Az orosz külügyminiszer többek között azt mondta, hogy Szijjártóval – akárcsak Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor – rendszeres kapcsolatban vannak, és az eredményt látni: a gazdaság tartósan nő, zászlóshajós projekteket tudnak kivitelezni. Nagyra értékelik a partnerséget és Orbán Viktor „független politikáját, amelynek során természetesen a nemzeti érdekeket tartja szem előtt” – mondta.

Szijjártó arról beszélt, hogy a magyar békemisszió keretében jött megint, amikor minden eddiginél súlyosabb az eszkaláció kockázata. Akik bezárják a diplomáciai csatornákat, amik nyitva vannak, azok igazából nem akarnak békét – mondta Szijjártó, többször megköszönve a vendéglátást.

Lavrov az orosz–ukrán háborúról azt mondta, teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy aki a béke mellett áll ki, az jár a helyes úton, nem az, aki a harctéren akar stratégiai győzelmet aratni. Azt mondta, Orbán békemissziója egy ilyen kezdeményezés, de hasonló Kína és Brazília terve, illetve Dél-Afrika és az arab országok is sürgetik a békét.

Lavrov azt mondta, készen állnak átnézni ezeket a javaslatokat, ők képviselni és meghallani szeretnék azoknak a szavát, akik a saját szabad akaratukat fejezik ki, és a katonai konfliktus sújtotta zónán helyezkednek el, amióta a kijevi rezsim terroristának nyilvánította őket. (Itt azokra utalt, akik ott élnek, ahol Oroszországból támogatott szeparatisták elfoglalták és kamunépszavazással elcsatolták Ukrajna egyes részeit.)

Lavrov szerint az ő jogaikat szeretnék megvédeni, szerinte a nyugati diplomácia (legyen az a NATO, az EU vagy az USA diplomáciája) az emberi jogokkal csak akkor foglalkozik, ha nem az Ukrajna területén élő oroszokról van szó. Lavrov szerint ez a kettős mérce minden orosz ellen irányul, minden orosz megsemmisítésére irányul.

Lavrov azt is mondta, hogy november 28-án Asztanában Putyin kijelentette: Ukrajna NATO-csatlakozását nem fogadják el. Szerinte a konfliktus kirobbanásának oka az Oroszországi Föderáció biztonságának és az Ukrajnában élők emberi jogainak biztosítása volt. Azt is mondta, hogy aggasztó, amit nyugatról (Brüsszelből, Londonból, Párizsból) hallanak, hogy Ukrajna azért akar fegyverszünetet, hogy pihenhessen, és további fegyverszállítmányokat fogadhasson, tehát ez nem a béke felé vezető út. Szerinte aggasztó, hogy nyugaton követik Volodimir Zelenszkij mindenféle szeszélyét.

Szijjártó az orosz–ukrán háború kezdete, 2022. február 24. óta már 12-szer járt Oroszországban. A NATO-külügyminiszterek brüsszeli találkozója kedden és szerdán lesz esedékes.