Vége van az energetikai tűzszünetnek, Zelenszkij szerint az orosz hadsereg elsősorban a vasútvonalak terrorizálására összpontosít.
Andrij Szibiha úgy látja, Magyarország az egyetlen akadálya Ukrajna európai uniós tagságának.
Mi történne, ha orosz támadás indulna Nagy-Britannia ellen? Ki dönt és mit dönt? Hogy lehet ellencsapást mérni az oroszokra, ha minden kalkuláció szerint egy héten belül kifogy Nagy-Britannia a szükséges eszközökből? Segítenek-e a barátok?
Egyébként persze a tárgyalás, amin Trump veje és új Béketanácsának vezető tanácsadója is részt vett, „tartalmas, konstruktív és nagyon őszinte” volt, és Putyin „őszintén érdekelt” a háború diplomáciai megoldásában.
A Venezuelához köthető, orosz felségjelzés alatt hajózó tankert két hete üldözték, mert megsértette az amerikai szankciókat, és iráni olajat szállított.
Az oroszok erre hivatkozva akarták áttervezni a béketárgyalásokhoz való viszonyukat.
Azóta sem jelent meg a nyilvánosság előtt.
Putyin azután beszélt erről, hogy karácsonykor is több megyében öltek meg ukránokat orosz légicsapások.
Az ukránok szerint a háború súlypontja átkerülhetett Odesszára. Putyin nemrég azzal fenyegetőzött, hogy megfosztja Ukrajnát a tengerhez való hozzáféréstől, megtorlásként az orosz árnyékflotta hajói elleni dróntámadásokért.
A két hadviselő fél álláspontja között továbbra is óriási a szakadék.
Az orosz elnök szóvivője azt mondja, az amerikaiak akkor is tévednek, ha igazak a hírszerzési jelentések.
Például jogilag kötelező vállalásokat tennének arra az esetre, ha Ukrajnát a jövőben fegyveres támadás érné.
Peszkov szerint ez a kompromisszumkeresés normális munkafolyamata. A brit kormány pedig sületlenségnek nevezte Putyin keddi fenyegetőzését.
Elkezdődött a tárgyalás, az energiaügyek vannak a középpontban. Orbán megismételte, hogy tartsák Budapesten a békecsúcsot.
Putyin azt ígérte, hogy nem emel adót, most mégis rákényszerül. De csak a háborúpárti nyugat miatt.