Jun Szogjol (Yoon Suk Yeol) dél-koreai elnöknek megtiltották, hogy elhagyja az országot, miközben ellenzéki politikusok szerint az elnök pártja egy „második puccsot” hajtott végre azzal, hogy nem volt hajlandó megvádolni az elnököt a múlt heti, elhibázott hadiállapot-kihirdetés miatt.
Bae Sang-up, az igazságügyi minisztérium bevándorlási szolgálati biztosa egy parlamenti meghallgatáson megerősítette, hogy Jun ellen kiutazási tilalom van érvényben.
Jun múlt keddi kísérlete a polgári uralom megszüntetésére csak 6 órán át tartott, miután a törvényhozók katonákkal dulakodtak a parlament épületében, és megszavazták a rendelet feloldását. Három nap hallgatás után bocsánatot kért, de nem ajánlotta fel a lemondását, és továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka, az ellenzék ugyanis hiába kérte, hogy vonják meg tőle a hadsereg irányításának jogkörét.
„Ez egy törvénytelen, alkotmányellenes cselekedet, egy második felkelés és egy második puccs” – mondta Park Chan-dae, az ellenzéki Demokrata Párt frakcióvezetője, utalva arra, hogy a kormányzó Népi Erők Pártja (PPP) bojkottálja a vádemelési szavazást, és kísérleteket tesz arra, hogy Junt hivatalban tartsa. Dél-Korea alkotmánya szerint az elnök marad a kormány feje és a hadsereg főparancsnoka, kivéve, ha cselekvőképtelenné válik vagy lemond.
A PPP vezető politikusai azt állították, hogy Jun maradhat elnök, miközben a hatáskörét a miniszterelnökre ruházza át. Ezt a megállapodást Park „durva alkotmánysértésnek nevezte, aminek nincs jogalapja”. Az ellenzéki pártok megfogadták, hogy a héten újabb vádemelési indítványt nyújtanak be.
A dél-koreai Yonhap hírügynökség arról számolt be, hogy az ügyészek hivatalosan megnevezték Junt egy büntetőeljárás alanyaként. A jelentések szerint a rendőrség fontolgatja, hogy kiutazási tilalmat rendel el Jun ellen, amíg vizsgálják a hadiállapot bevezetésére tett kísérletét.
Szombaton Jun a bocsánatkérésekor – pár órával azelőtt, hogy a parlamentnek szavaznia kellett volna a felelősségre vonásáról – megígérte, hogy szembenéz bármilyen jogi vagy politikai következménnyel. Azt mondta, „nagyon sajnálja” a döntést, ami szerinte kétségbeesésből született, és megígérte, hogy másodszor nem kísérli meg a hadiállapot bevezetését.
Három ellenzéki párt feljelentést tett Jun, a volt védelmi minisztere, Kim Yong-hyun és a hadiállapotot elrendelő Park Anszu (Park An-su) ellen, lázadással vádolva őket. A felkelés vezetésének bűntette halálbüntetéssel vagy életfogytiglani börtönnel büntethető. Kim – aki szerdán felajánlotta lemondását – a keddi rövid hadiállapot kihirdetésének egyik központi figurája volt: egy magas rangú katonai tisztviselő és az ellenzéki képviselők által Jun felelősségre vonására benyújtott beadványok szerint Kim tette a javaslatot Junnak.
A szombat esti nemzetgyűlési szavazás szabotálása politikai patthelyzethez vezetett, és bizonytalanságot eredményezett azzal kapcsolatban, hogy ki irányítja nap mint nap Dél-Koreát, Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságát és az UAS fontos szövetségesét.
A PPP vezetője, Han Donghun (Han Dong-hoon) a hétvégén kijelentette, hogy Jun nem fog részt venni a külügyi és egyéb állami ügyekben, és a kormány irányítása a miniszterelnökre, Han Dokszura (Han Duck-soo) száll át. Han szerint Jun televíziós bocsánatkérése gyakorlatilag ígéret volt arra, hogy idő előtt távozik hivatalából.
Vu Vonsik (Woo Won-shik), a nemzetgyűlés elnöke és a Demokrata Párt képviselője szerint alkotmányellenes az elnöki hatalom átruházása a miniszterelnökre és a kormánypártra anélkül, hogy előbb megvádolták volna Junt.
A védelmi minisztérium további zavart keltett, amikor közölte, hogy Jun továbbra is a dél-koreai hadsereg főparancsnoka.
Han Dokszu azt mondta, hogy a kormány mindent megtesz, hogy „megőrizze a bizalmat szövetségeseinkkel” – utalva ezzel az Egyesült Államokra és Japánra –, miközben szakértők arra figyelmeztettek, hogy a folyamatos bizonytalanság veszélyeztetheti a regionális stabilitást. „Oroszország, Kína és különösen Észak-Korea vezetői valószínűleg örömmel figyelik a dél-koreai politikai zűrzavart, mert geopolitikai előnyt látnak benne” – mondta Leif-Eric Easley, a szöuli Ihva (Ewha) Egyetem professzora.
A közvélemény megnyugtatására több katonai vezető, köztük az ügyvezető védelmi miniszter is azt mondta, hogy szembeszegülnének minden olyan utasítással, ami újabb hadiállapot bevezetésére szólítana fel. (Guardian)
Rövid beszédének legérdekesebb része volt az, ami nem hangzott el: nem ajánlotta fel a lemondását.
Az ellenzék hiába kérte, hogy vonják meg tőle a hadsereg irányításának jogkörét.