• A Főváros elővásárlóként akadályozná meg minidubai gigabeépítését
• A szuverenitásvédő kormány az Emirátusokba exportálta a döntést, hogy ki lehet Budapesten tulajdonos
• Ez a nemzetközi egyezség szerintük felülírja a magyar jogot, de jogászok szerint megbicsaklik az érvelés
• Vajon ilyen béna a kormány, vagy nem véletlenül bonyolítják a kérdést?
• És mi a szerepe a hirtelen feltűnő Habonynak és Garancsinak?

Éveken át tartó per jöhet, ha az állam az Emirátusokkal kötött megállapodásra hivatkozva, kétséges jogi érvekkel megtagadja a Főváros elővásárlási jogát a rákosrendezői területre - egy elhúzódó per pedig önmagában is jelentős csúszást okozhat a szerződés szerint a minidubai / Grand Budapest / rákosbármi beruházásban.

Napról-napra egyre érdekesebb fejleményeket hoz a rákosrendezői pályaudvar környékének, a Budapest rozsdaövezeti aranytartalékának számító 85 hektáros területnek a hasznosítása körüli háború. Miután hétfőn bejelentették, hogy a területet a kormány 50 milliárd forintért eladja az Eagle Hills emirségekbeli befektetőinek, akik a 90 méteres budapesti beépítési limittel nem törődve 250-500 méter magas felhőkarcolókat álmodtak ide, a Főváros kikérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) az adásvételi szerződést (pdf), amiben találták valamit, ami az egész konstrukció Achilles-sarka lehet.

„Eladó tájékoztatja Vevőt, hogy a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-nek (...) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:20 §-a alapján elővásárlási joga áll fenn”

- áll a szerződésben, vagyis az MNV külön felhívta az arab vásárló figyelmét, hogy a fővárosi cég, melynek résztulajdona van a területen az egyik ingatlanban, elvileg még bekavarhat.

Karácsony Gergely szerint ez lehetővé teszi, hogy teljesen az arab befektetők helyébe lépjenek, és bónuszban a kormánynak még a beígért infrastrukturális fejlesztéseit is teljesítenie kellene, meghosszabbított kisföldalattival, befedett vasúti pályákkal, kerékpár- és gyalogúttal, felüljáróval - azok után, hogy a kormány a kérdésről idáig szóba sem állt a Fővárossal.

Jogi csuklózás 500 méter toronyházról

Szerdára azonban a kormány és az MNV kitalálta, hogy hiába van benne külön a szerződésben is az elővásárlási opció, az a gyakorlatban mégsem létezik. „Az elővásárlási joggal nem fog tudni élni a Főváros” - posztolta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, lényegében jogi analfabétának titulálva a főpolgármester csapatát:

„Az is kétségbeejtő, hogy az ország fővárosának vezetőjeként nem ismeri a jogi helyzetet. Nyílt politikai agitációt folytat a jogi keretek megismerése és megfelelő értelmezése helyett”

- írta Karácsonyról.

Nagy Márton kicsit a járni jár, de nem jut poénját megidézve azt írta, hogy a Budapesti Közműveknek hiába van elővásárlási joga, ezzel nem fog tudni élni. Méghozzá egy tavaly nyáron megkötött nemzetközi megállapodás miatt. „Ennek az az oka, hogy a kormány és az Egyesült Arab Emírségek közötti nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló 2024. évi XXI. törvény szerint az ingatlan kizárólag olyan jogalany számára értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek – a Kormány határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – vevőként kijelölt” - írta a miniszter.

Eszerint az Arab Emirátusoknak lényegében vétójoga van abban, hogy a magyar állam kinek ad el egy budapesti területet. Ez önmagában is felvet pár kérdést. A szuverenitás fontosságát egyébként sokat hangoztató magyar kormány egy, a minidubai projektet előkészítő nemzetközi szerződésben bármiféle ellenérték nélkül lemondott a saját rendelkezési jogáról, és az Emirátusok uralkodójának delegálta azt, hogy egy Budapest közepén, a város jövője szempontjából kulcsfontosságúnak mondott terület jövőbeli tulajdonviszonyairól döntsön.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, akik pár nappal korábban még külön felhívták a figyelmet az elővásárlási lehetőségre, szerdán már a miniszterhez hasonlóan arra jutottak, hogy „az ingatlan kizárólag olyan jogalany számára értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek vevőként kijelölt”.

„Az MNV azt gondolja, hogy a nemzetközi szerződés felülírhatja a magyar elővásárlási jogot. De akkor miért írták bele a szerződésbe? Ők sem gondolják komolyan.”

- reagált szerdán Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy háttérbeszélgetésen a Városházán.

A Főváros, melyet soha nem kérdeztek meg, hogy mit szeretnének kezdeni a területtel, élesen ellenzi a radikális beépítést. Karácsony Gergely főpolgármester az eladást hétfőn nettó hazaárulásnak nevezte, de a projektnek Vitézy Dávid is régi ellenzője, ő már a kampányban is részletes terveket mutatott be az alternatív hasznosításról.

Az azóta a Közgyűlés által is megerősített közös budapesti elképzelések sokkal alacsonyabb és szellősebb beépítésről, parkvárosról, megfizethető lakhatásról, jóval nagyobb zöldterületi arányról szólnak. A Fidesz kivételével a főváros minden pártja elutasítja a kormány tervezetét.

A Közgyűlés a szerdai ülésén fog szavazni arról, hogy a Főváros éljen-e az elővásárlási opcióval, és ezt a tervek szerint ezután azonnal be is adják majd. A városvezetés ezt fogja javasolni a képviselőknek.

Van az a pénz

Bár a Főváros anyagilag ki van véreztetve, szerintük meg tudják teremteni ennek a feltételeit. Lázár János ugyan arról beszél, hogy az elővásárláshoz a Fővárosnak kellene mutatnia egy 5000 milliárdos fedezetet, ez csak egy kommunikációs blöff: az elővásárlás azt jelenti, hogy az új vevő ugyanolyan feltételekkel vásárolhatja meg a területet, mint az eredeti tette volna a szerződés szerint - márpedig az arabokkal kötött adásvételi szerződés nem tartalmaz kötelezettséget a több milliárd eurós befektetési tervekre.