A Fidesz nem most éli legnagyobb válságát, noha túl vannak egy kegyelmi ügyön, a gazdaság bajban, Magyar Péter pedig egyes mérések szerint már beérte őket.
A legnagyobb slamasztikába pontosan 10 éve kerültek Orbánék, amikor egyik napról a másikra elveszítették a médiájukat és a pénzügyi hátországuk jelentős részét. 2015. február 6-án Simicska Lajos médiabirodalmának vezetői közleményt adtak ki, amiben elvi okokra hivatkozva felmondtak a nagy hatalmú oligarchának.
Simicska, aki évtizedek óta nem nyilatkozott senkinek, akkor hirtelen minden újságírónak felvette a telefont, és válogatott szidalmakat szórt barátjára és szövetségesére, Orbán Viktorra. Ez volt a G-nap, ezzel indult a nagy Simicska–Orbán-belháború. Az évfordulón a bukott oligarcha nyomába eredtünk.
„Nem kért tőlem semmit semmilyen oligarcha” – mondta a 444-nek a külügyminiszter, miután megjelentek újabb részletek a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott beszélgetéséből.
A nyilvánosság elé áll Hrabóczki Dániel, akit Gundalf néven ismert meg az ország nyilvánossága a titkosszolgálati botrányban. A 444-nek elmondta: az Alkotmányvédelmi Hivatalban tett meghallgatáson valótlanságokat állított. Úgy érezte, hogy a Tisza összeukránozása a cél, ezért „kezébe vette az irányítást”.
Két héttel a választások előtt tovább fogy Orbán lendülete – és még mindig nem szállt fel a fekete hattyú. Mennyit ér meg Moszkvának, hogy maradjon a kormány? Rácz Andrást kérdezzük élőben.
Hogyan látják a közhangulatot a résztvevők egy igazi közösségi eseményen, az abonyi Pecsenye Parádén? Hallottunk nemzeti oligarchákról, külföldre költözött fiatalokról és van, aki szerint minden rendszerben az a legrosszabb, ami utána jön.
Titkosszolgálati játszmák, példátlanul súlyos ügyek és az országot megdöbbentő kiállások előzik meg a választást, ahol már világpolitikai tétje is van annak, hogy mi magyarok milyen rendszerben akarunk élni.