Kinevezése óta a 444-nek adott először nagyinterjút Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Stúdiónkban beszélt a Fidesz- és a Tisza-kormányok közötti különbségekről, az uniós források hazahozatalában viselt felelősségéről, Lázár János örökségéről és a Fidesz jövőjéről is.

Az interjú meghallgatható podcast formában is:

Mivel a 2022-es Orbán-kormányban fél évig dolgozott közlekedési államtitkárként, Vitézy Dávid az egyedüli, aki az előző Fidesz- és a jelenlegi Tisza-kormánynak is tagja volt. Azt mondta, a Magyar-kormány működése nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött. Szerinte nem magánérdek, hanem közérdek által vezérelt kormányzás zajlik. A Fidesz különböző tőkéscsoportok, cégek, érdekek alapján próbált kormányozni, míg a Tisza kormányülésein arról szólnak a viták, hogyan lehet közpolitikai célokat elérni.

Kormányzati főnökeiről azt mondta, Palkovics László volt ipari miniszter és Magyar Péter egészen más karakter. Magyar nagyon kemény főnök, aki nem tolerálja az embereket lenéző hatalmi gőgöt. Szakmai döntéseket szeretne hozni a kormányban, és nem azt, hogy a különböző közigazgatási részérdekek mentén a tárcák egymással viaskodjanak. Bár Vitézy az elmúlt időszakban teljes napokat dolgozott Magyar mellett, még nem volt vele vitája. Arról is beszélt, hogy nem érzi hátrányban magát a kormányban amiatt, hogy nem parlamenti parlamenti képviselő. A miniszterek között erős a csapatkohézió, és Magyar Péternek is csak a munka számít.

Azt mondta, az élő közvetítések miatt Netflixhez hasonlító politikai környezet számára nem újdonság, a Fővárosi Közgyűlésben is így dolgozott az elmúlt másfél évben. Azt látja, hogy az országos politika terén újdonság ez a jelenség, de szerinte ez jó dolog. A nézettségi adatokból kitűnik, hogy van igényük erre az embereknek, a választás után sem csökkent az érdeklődésük a politika iránt.

A kormány elsődleges feladatával kapcsolatban azt mondta, azért dolgoznak, hogy a fideszesek számonkérésére és a kormányzati munkára is jusson idő. Szerinte ez a két dolog össze is függ egymással, egyszerre kell dönteniük a múlt feltárásáról, az esetleges büntetőfeljelentések megtételéről, és arról, hogy mit kell csinálniuk a közpénzek megmentéséért.

Fideszes államtitkári időszakában látott visszaéléseket, de ezek a jogszabályi környezet miatt szabályosnak minősültek. Példaként hozta Balásy Gyula cégét, a Lounge-ot, ami „egyfajta monopolhelyzetben, rendkívül drágán” dolgozott az állami szerveknek. Állami cégvezető korában úgy próbálta kezelni a helyzetet, hogy beszervezte a feladatokat a cégébe, fotósokat, grafikusokat, szövegírókat vett fel. A központosított beszerzéseket szerinte egyetlen miniszter sem szerette azokon kívül, akik maguk kezelték a beszerzéseket.

„Most miniszterként már van szerencsém látni ezeket a mindennapos történeteket. Az étkezőkocsiba a szalvétát is a Lounge-on keresztül szerezték be, mert van rajta MÁV-logo, és ezért marketingterméknek minősül.” Példaként hozta azt is, hogy amikor a Turisztikai Ügynökség egy külföldi médiatermékben akarta Magyarországot hirdetni, akkor a díjra 20-30 százalékot raktak rá anélkül, hogy bármilyen hozzáadott értéket szállított volna a Lounge.

Vitézy az uniós források hazahozatalát is koordinálja. Azt mondta, a feladattal nem a miniszterjelölti felkérésekor bízta meg a miniszterelnök, hanem később, a közös munka során. Szerinte azért választotta őt Magyar, mert BKK-vezérigazgatóként és fővárosi képviselőként is foglalkozott uniós forrásokkal, így volt tapasztalata. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokba később csatlakozott be, mint Orbán Anita, Kapitány István és Kármán András. Először abban a kreatív ötletelésben vett részt, amivel megoldásokat kerestek, hogy a helyreállítási alapból a teljes 10 milliárd eurót meg lehessen menteni.

Beszélt a kedd este benyújtott törvényjavaslatokról, amik a források hazahozatalának jogszabályi hátterét biztosítják. Azt mondta, ezekkel a törvényekkel teljesíti a kormány a 10 milliárd euró feloldásához szükséges 27 szupermérföldkövet, de még rengeteg jogszabályt kell módosítani a szakpolitikai ágazatokban. Például a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítéséhez módosítani kell az MFB-törvényt. Az ágazati törvényeket augusztus 31-ig mind el kell fogadnia a parlamentnek.

A saját minisztériumában létrehozott egy „task force”-ot, ami kifejezetten az uniós források hazahozatalán dolgozik. Azt mondta, nagyon jó a csapata, de még sok emberre van szüksége, mert „felperzselt földet” örökölt Lázár Jánostól, elődje stábjára nem támaszkodik.

Azt mondta, ha nem sikerül hazahozni a 16,4 milliárd eurót, az nyilván az ő felelőssége is lesz. A koordinációval járó munkát azonban feladatként éli meg. „Az én dolgom az, hogy ne történhessen olyan, hogy Magyarország amiatt bukik egy eurocentet is, mert valamilyen döntést nem hoztunk meg időben. És olyan sem, hogy ahol Magyarországnak lehetősége lett volna, ott ne menjünk el a falig, vagy néha még a falon is túl.”

Lázár János emlékezetes mondatáról, miszerint a MÁV-nál a szarból kell várat építenie, azt mondta, érti, elődje miért mondta ezt, de hozzá kell tenni, hogy Lázár aztán még mélyebbre lökte a magyar vasutat. Viszont az Osztrák-Magyar Monarchiában kiépült hálózat miatt a MÁV jó adottságokkal rendelkezik, van mire építkezni. Bár több ezer milliárd forintnyi beruházás maradt el, az uniós pénzek hazahozatalával el lehet kezdeni ledolgozni a lemaradást.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag csak anomáliákat találtak Lázár miniszterségével kapcsolatban. Példaként hozta a mohácsi Duna-hidat, amit Lázárék a szakmai vélemények ellenére terveztek kétszer kétsávosra, majd 451 milliárd forintra emelték a költségvetését, és a választás előtt 20 százalékról 98 százalékra az előleget. A kivitelező Duna Aszfaltnak a választás előtt két nappal utaltak ki 97 milliárd forintot.

Mivel a közlekedésfejlesztési projektek lassan valósulnak meg, a várható beruházások többsége nem ebben a parlamenti ciklusban készül el. Viszont azt mondta, ha megérkeznek az uniós források, a HÉV-ek pályájának felújítása és a Szeged és Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal felújítása elkészülhet cikluson belül. A Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal és a budai fonódó villamoshálózat meghosszabbítása is megvalósulhat. Emellett az első HÉV-járművek és InterCity motorvonatok is megérkezhetnek 2030-ig. A minisztérium a járműbeszerzések terén több szálon indul el, többek között dízel járműveket is be akarnak szerezni.

Vitézy kérdésünkre beszélt a Fidesz történelmi vereségének okairól is. Szerinte a korrupció, a belharcok és a választók kormányzás közbeni elvesztése miatt bukott meg a párt. „Kizárólag a saját gazdasági, hatalmi és nagypolitikai érdekek, belső hatalmi harcok mentén születtek döntések. Létrejött a teljesen felülről kézivezérelt kormányzás, aminek nem maradt már semmilyen belső fékje, és a kétharmad mellett külső fékje sem.” Szerinte a vereség első számú és bizonyos szempontból egyetlen felelőse Orbán Viktor, mert minden hatalom tőle származott. De még véletlenül sem szeretné felmenteni a felelősség alól például Lázár Jánost.

Azt mondta, a parlamentben rendszeresen hallja a fideszes képviselők megjegyzéseit, sokan még mindig olyan lenéző stílusban kommunikálnak, mint amikor kétharmaduk volt. Szerinte a Fidesz még mindig nem nézett szembe a problémás ügyeivel, így nincs sok esélye visszanyerni a választók bizalmát. A párt számára az a nagy kérdés, hogy mennyi választónak marad szimpatikus a kormányzati erő nélkül is fenntartott „Megafon-kommunikáció” és az egymás után kiderülő korrupciós ügyek. „Az a kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül.”