Kormányinfót tartott csütörtök délelőtt Gulyás Gergely és Vitályos Eszter, a bő kétórás eseményen többször is szóba került a múlt hét szerdán lakástűzben elhunyt kétgyermekes nő ügye is.

Csakhogy az ezzel az esettel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszokban több csúsztatás és pontatlanság is volt, ezeket gyűjtöttük most össze.

Amikor például az ATV arról kérdezett, hogy lesz-e jogalkotás a meggyilkolt japán nő esete kapcsán, Gulyás azt mondta, hogy ez egy nehéz terület, mert egy volt házasságon belüli viszony kapcsán történt a feljelentés. Gulyás szerint nagyon nehéz, mert „az ilyen jellegű bejelentések egy jó... egy része nem megalapozott”, és olyan is van, hogy a bejelentő maga vonja vissza bejelentést.

Hogy ezt mire alapozva mondta a miniszter, az nem derült ki, olyan statisztika ugyanis nyilvánosan nem elérhető, hogy hány családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentés „megalapozatlan”. Egyáltalán: mit jelent az, hogy egy bejelentés megalapozatlan?

A japán nő ügye egyébként arra mutat rá, hogy bár ő maga 5 alkalommal is tett bejelentést volt férje erőszakos, bántalmazó magatartásával, fenyegetéseivel kapcsolatban, a rendőrség ezeket a bejelentéseket nem vette komolyan, és nem indított semmilyen eljárást.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy amennyiben egy áldozat az eljárás elindulása után nem működik együtt a hatóságokkal, annak oka lehet éppen az, hogy a hatóságok nem biztosítanak neki megfelelő védelmet a bántalmazójával szemben - így retteg a lehetséges következményektől (további bántalmazástól).

Egyébként amennyiben bűncselekmény elkövetését észleli, a nyomozó hatóság hivatalból indítja meg a büntetőeljárást, éppen ezért a büntetőeljárás megindulását vagy folytatását nem befolyásolja a feljelentés visszavonása.

A BRFK korábban jelezte már, hogy belső vizsgálatot indítanak, hogy feltárják: hogyan volt lehetséges, hogy a japán nő bejelentéseit a rendőrség nem vette komolyan. Gulyás most többször is arra hivatkozott, hogy ennek a vizsgálatnak a lezárulása után lehet csak következtetéseket levonni.

Azt azonban hozzátette: ha az ügynek van valamilyen tanulsága, nem zárkóznak el a jogszabály-módosítástól.

Ugyanakkor többször is kijelentette, hogy álláspontja szerint „jogi értelemben minden eszköze megvan a rendőrségnek és a hatóságnak” arra, hogy ezeket az ügyeket megfelelően kezelje.

Csakhogy amikor a 444 azzal szembesítette a minisztert, hogy tavaly egy férfi megkéselte a feleségét, aki korábban kért távoltartási végzést, de ezt elutasították (ez volt a tamási késelés), Gulyás azt mondta, hogy nem lehet egyes esetek alapján lemérni az eljárások hatékonyságát.

Mivel ebben a konkrét ügyben a bíróság utasította el az áldozat kérelmét, Gulyás szerint a bíró lehet a felelős – ugyanakkor elmondta, hogy nehéz ezekben az esetekben ítélni, mert a kérés általában arra irányul, hogy a gyereket válasszák el az apjától is, miközben a gyerek érdeke, hogy két szülő nevelje fel.

Ez szintén egy olyan pont volt, amire Gulyás Gergely többször is kitért: hogy a gyerekek helyzete miatt „kényes”, „nehéz” kérdés az, ha egy nő családon belüli/párkapcsolati erőszak miatt bejelentést tesz.

A hatóságoknak ugyanis Gulyás értelmezése szerint azért nehéz ilyenkor a helyzetük, mert a gyerekek érdekeit is figyelembe kell venniük, és ez az ő elmondása szerint annyit tesz, hogy ne szakítsák el őket az apjuktól.

Gulyás szerint semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy rendszerszintű problémáról lenne szó, többször is hangsúlyozta, hogy ezt az egyedi esetet kell megvizsgálni.

Csakhogy például az aszódi kettős gyerekgyilkosság ügye is rámutatott: ez nincs így.

2022-ben egy férfi akkor gyilkolta meg mindkét lányát, amikor azok láthatáson voltak nála. A lányok eltűnését az édesanyjuk jelentette be a rendőrségen, azt is elmondta, hogy a gyerekek veszélyben lehetnek. Bár a rendőrök értesítésre kivonultak a házhoz, nem mentek be.