Hétfőn rendkívüli megbeszélést tartottak Emmanuel Macron francia elnök meghívására a legjelentősebb európai uniós tagállamok és intézmények vezetői, amelyen részt vett Mark Rutte, a NATO főtitkára és Keir Starmer brit miniszterelnök is. Az orosz-ukrán háború lezárásáról és ezzel együtt az európai biztonságról, a transzatlanti kapcsolatokról beszéltek, miután pénteken a müncheni biztonságpolitikai fórumon J. D. Vance amerikai alelnök keményen kiosztotta az európai vezetőket (majd a szállodai szobájában fogadta a szélsőjobbos kancellárjelöltet, végül egy pincében tárgyalt Zelenszkijjel). A fórumról írt összefoglaló-elemző cikkünk itt olvasható, a házigazda németek Vance-beszédre adott reakciója pedig itt.

Starmer a tanácskozásról kijövet nyilatkozott az elhangzottakról és a szükséges új európai stratégiáról. A Guardian szerint többek között azt mondta, hogy fenn kell tartani a „béke az erőn keresztül elvét”, és ennek érdekében fokozni kell Ukrajna támogatását. Arról is beszélt: Európa ragaszkodik ahhoz, hogy minden, Ukrajnának nyújtott garancia tartalmazzon egy amerikai védőeszközt, mert szerinte ez „az egyetlen módja” annak, hogy Oroszországot hatékonyan elriasszák a jövőbeni támadásoktól.

A jövő héten Starmer az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon Donald Trumppal, és megvitassák, „mit tekintünk a tartós béke kulcsfontosságú elemeinek”. Azt is mondta: „tervezünk egy további találkozót az európai kollégákkal, amikor visszatérek az Egyesült Államokból”, és a következő napokban beszélni fog Zelenszkijjel – írja a BBC. A brit kormányfő szerint

„Abban a pillanatban vagyunk, amikor fel kell ismerni azt az új korszakot, amelyben élünk, és nem szabad reménytelenül ragaszkodnunk a múlt kényelméhez. Itt az ideje, hogy felelősséget vállaljunk biztonságunkért, kontinensünkért”.

Korábban, szintén a tanácskozásról távoztában Olaf Scholz német kancellár azt mondta: Egyesült Államoknak és Európának meg kell osztani az Ukrajna biztonságáért viselt felelősséget. Továbbra is hitet tett Ukrajna támogatása mellett, hozzátéve, hogy Ukrajnára nem lehet diktátumot erőltetni. Arról is beszélt, hogy a párizsi csúcson egy közös európai finanszírozási politikáról tárgyalnak, és javaslatot tett egy pótlólagos költségvetési mozgástérre.ű

Megismételte azt a néhány napja már felmerült ötletet, hogy ha az európai államok a GDP 2 százalékánál többet költenek a védelemre, akkor az nem legyen része az uniós költségvetési korlátoknak. Azt is mondja, hogy Németország továbbra is be fog fektetni a katonai kiadásokba, és hogy rugalmasabbnak kell lennie a költségvetési szabályokkal.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szintén Ukrajna további támogatásának fontosságát hangoztatta a Guardian szerint, viszont elzárkózott attól, hogy lengyel csapatokat küldjenek az országba. „Ha lehetséges biztonsági garanciákat nyújtani a jelenlét révén, az USA-val, a NATO-val, akkor Lengyelország különböző módokon aktív lesz, de nem képzelem el lengyel csapatok küldését Ukrajnába” – fogalmazott Tusk. Arról is beszélt, hogy „Lengyelország és a keleti szárnyon fekvő országok bizonyos értelemben a frontvonalon vannak”, és hogy csak azoknak a nemzetközi garanciák van értelmük, amik mögött erő is van.

„Ha az EU nem képes megvédeni magát, akkor miért adna garanciákat másoknak? Akkor ezek csak üres garanciák lennének (...) Azt akarjuk, hogy az Európával szembeni kötelezettségek komolyak legyenek. Történetesen Ukrajna is kapott a múltban különböző garanciákat, kezdve a budapesti memorandummal, de azok üresek ígéretek maradtak”. Szerinte az új, Trump alatt formálódó európai-amerikai kapcsolatok arra a felismerésre késztetik az európai vezetőket: itt az ideje, hogy önállósodjanak, és radikálisan növeljék a védelmi kiadásokat, a védelmi képességeiket.