Az élelmiszer-infláció a vártnál sokkal rosszabb, 7 százalékos volt az elmúlt hónapban, válaszul a kormány tízszázalékos árrést vezetett be harminc alapvető élelmiszerre.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nagyon óvatosan bár, de kritizálja a kormány intézkedését. Azt írják, hogy „a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését, illetve erősítését, valamint az inflációs célok elérését”.
Az árréskorlátozásnak szerintük „csak akkor lehet hatása az infláció mértékére, ha az intézkedés az élelmiszer ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lesz és a terheket a szereplők közösen viselik”.
Az OKSZ a jogszabály megjelenése után vizsgálja meg a betartáshoz szükséges vállalati kötelezettségeket, valamint az intézkedés várható üzleti, pénzügyi hatását.
Az élelmiszer-infláció különben 2020 februárja óta 80 százalékos, az alapvető élelmiszereknél még durvább a helyzet.
A liszt ára majdnem másfélszeresére emelkedett, de több mint 20 százalékkal drágult a tej, a tojás és az étolaj is. Januárhoz képest drágult a gáz, kilőtt a kávé ára. Az adat sokkal rosszabb a vártnál.
Orbán azt mondja, a kereskedők árcsökkentésről szóló ajánlatai nem voltak elfogadhatók.
A legvidámabb arcú országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszterhelyettes posztjának kommentjéből derült ki.
„Aligha meglepő, hogy a háztartások általánosságban elégedetlenek az anyagi helyzetükkel” – elemzők reagáltak az inflációs adatra.
Három év alatt 500 százalékos növekedés, csak ennyit mondok.