• „Tavaszi nagytakarítást” hirdetett február közepén Orbán Viktor, ennek első eleme lehet az az Alaptörvény-módosítás, amellyel felfüggesztenék egyes kettős állampolgárok magyar állampolgárságát.
• A felfüggesztés egyik alapja a nemzetbiztonság sérelme lehet.
• Múlt hét elején nagy volt a lendület, aztán Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető arról beszélt, lehet, hogy visszakoznak.
• Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint az állampolgárság felfüggesztése nem létező dolog.
• Azt mondja, ha egy amerikait nem engednének be, a történet már nem arról szólna, hogy valakinek megcsonkították a magyar állampolgárságát, hanem arról, hogy kizártak egy amerikait. Az amerikaiak pedig majd eldöntik, hogy ez fáj-e nekik, vagy nem.
• Amire a kormány hivatkozik érvként, annak semmi köze a nemzetbiztonsághoz; Nagy óva intene mindenkit attól, hogy politikai ellenfeleit politikai kockázatnak lássa, mert az a legveszélyesebb terep. Onnan a sztálinizmus, a „nép ellensége” már csak egy lépésre van.
• A nem létező szabályok elfogadása nemcsak komoly büntetéssel járhat, de a kormány még kevésbé lesz tárgyalóképes bármilyen kontextusban. „Navracsics Tibor mégiscsak ott ült az Európai Bizottságban, valamelyes tekintélye is volt, biztos nem akarja, hogy úgy nézzenek rá, mintha ő lopta volna el a szentségtartót a templomból.”

444: Többek szerint bőven átlépné a jogállam határait a Fidesz azzal az alkotmánymódosítással, amely lehetővé tenné az állampolgárság felfüggesztését kettős állampolgároknál, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Ön szerint mekkora súlyú ez a lépés?

Nagy Boldizsár: Nagy jelentőségűnek és kétélűnek tartom. Legitim igény, hogy egy állam kizárhassa a honosított polgárai köréből azt, aki nyilvánvalóan az állam ellen támad, és legfőbb érdekeit aláássa. Nyugat-Európában is megfigyelhető az a tendencia, hogy az országtól távol lévő, korábban honosított terroristákat megfosztják az állampolgárságuktól.

Csakhogy vannak nyugtalanító történelmi emlékek arról, hogy a legitim államérdek könnyen ráhúzható politikai bosszúra, kicsinyes ellentétekre vagy egyszerűen etnikai tisztogatásra.

A módosítás mindenképpen nagy jelentőségű, akár azért, mert azt gondoljuk, hogy a nemzetbiztonság annyira veszélyben van, hogy a legvégső kényszer eszközéhez kell nyúlni, akár azért, mert attól félünk, hogy valójában itt megint a szavakkal való visszaélésről és egy rejtett politikai törekvésről van szó.

Hol van az a nemzetbiztonsági kockázati határ, amikor egy ilyet meg lehet lépni?

A klasszikus, sikeres, nagymérvű terrorizmus például ilyen.

Jelen esetben viszont nem terrorizmusról van szó, a kormány azért akarja ezt bevetni, mert civil szervezetek és újságok kaptak legális amerikai pályázati pénzeket.

Ennek semmi köze a nemzetbiztonsághoz. A magyar állam folyamatosan támogatja az erdélyi magyar szervezeteket, de nem gondoljuk, hogy az a román állambiztonságot veszélyeztetné, ahogy a Norvég Alap sem veszélyezteti a holland vagy a belga nemzetbiztonságot. Fenyegeti az afrikai államokat a Hungary Helps segítségével odaözönlő pénz?

Az a felvetés, hogy a sajtószabadság, az alternatív művészet, a fogyatékossággal élők vagy a genderkülönbözőségtől szenvedők külföldről érkező támogatása nemzetbiztonsági veszély, elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen a nemzetbiztonság fogalmával.

Ez az elképzelés nemcsak tarthatatlan csacskaság, hanem a legsötétebb sztálini időket felidéző tévképzet.

Kérdés, hogy a nemzetbiztonság fogalmát a „politikailag ellentétes nézeteket vallók” fogalmára akarják-e degradálni, de óva intenék mindenkit attól, hogy politikai ellenfeleit politikai kockázatnak lássa, mert az a legveszélyesebb terep.

Onnan a sztálinizmus, a „nép ellensége” már csak egy lépésre van, amikor bármelyik erő diszkvalifikálhatja a másikat a társadalmi életből, és mondvacsinált okokból büntetőjogi szankciókkal sújthatja.

A nemzetbiztonság fogalma egyébként képlékeny, nincs igazi meghatározása. A rendészettudományi szaklexikon azt mondja, hogy „az ország, a nemzet függetlenségének, alkotmányos rendjének, biztonsági érdekeinek titkosszolgálati eszközökkel is fenntartott, támogatott, külső és belső veszélytől, fenyegetésektől mentes állapota”.

Vagyis itt a függetlenséget és az alkotmányos rendet fenyegető lépésekről van szó, nem mondjuk arról, hogy veszélybe kerül a kormány sajtómonopóliuma. Valójában a nemzetbiztonságot az fenyegeti, ha nincsenek más hangok, vagyis erősíti a nemzetbiztonságot, ha valaki külföldről pénzt kapva más nézeteket is a közvélemény elé tud tárni.

Miért erősíti ez ön szerint? A kormány pont erre hivatkozva mondja azt, hogy bele akarnak avatkozni az ország belügyeibe, és külföldi pénzzel akarják őket megbuktatni.