10 éve hangzott el ez a mondat a Parlamentben:
„Amikor tudjuk azt, hogy önök hogy szoktak elbánni a civilekkel, hogy önök hogy szoktak elbánni azokkal az emberekkel, akik bizonyos tüntetéseken részt vesznek, és ezt összevetjük azzal, hogy milyen lehetőségeket kínál ez a törvényjavaslat, nevezetesen, hogy egész tömegeket lehet egyszerre fölvenni és később egyedileg beazonosítani, hogy ki szerepel rajtuk, akkor bizony, én rendkívül bizalmatlan vagyok.”
Bárándy Gergely MSZP-s képviselő jelezte így az aggályait az akkor kevés visszhangot kapott, pedig fontos témáról szóló, „Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről” című törvény vitájában.
A 2015-ben elfogadott törvény előírta egy minden magyar állampolgár arckép-profilját nyilvántartó központi adatbázis létrehozását. A parlamenti vitában ezt a fideszes Ágh Péter azzal indokolta, hogy „az okmányhamisítás új elkövetési módjai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege teszi szükségessé a korszerű technológiák által biztosított pontos és gyors azonosítási lehetőségek kihasználását”.
Ekkor volt a Bataclan és több helyszín ellen elkövetett párizsi terrortámadás, hivatkozott is rá Ágh Péter: „Sajnos a párizsi terroresemények is azt erősítik meg bennünk, hogy az ilyen jellegű fejlesztésekre szükség van a hatékony bűnmegelőzés és bűnüldözés területén”.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Egy olyan országban, amelynek polgárai nem egyformán gyakorolhatják a szabad gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való alapvető emberi jogot, egyikünk sem lehet szabad.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza a 444-nek azt mondta, a javaslat sérti a gyerekek jogait is: megfosztja őket attól, hogy önálló álláspontot alakítsanak ki közéleti és erkölcsi kérdésekben.
A hatóságok arcképelemzést is végezhetnek.