Az alábbi mondatok 2022. március 1-jén, az Ukrajna elleni orosz agresszió hatodik napján hangzottak el, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szájából:
„Természetesen szolidárisak vagyunk Ukrajnával, kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Minden olyan kezdeményezést támogatunk, minden olyan ügyet igyekszünk elősegíteni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajnában újra béke legyen. Az Európai Unió nyolc tagországának, a három balti országnak, Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Bulgáriának és Szlovéniának az elnökei közös kezdeményezést tettek közzé Ukrajna európai integrációjának elősegítése érdekében. Azt kérik, hogy Ukrajna az Európai Uniótól minél előbb kapjon tagjelölti státust, és minél előbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozás témájában. Ezúton szeretném bejelenteni, hogy Magyarország támogatja a kezdeményezést, sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre ezt a kérést. Erről a támogató döntésünkről tájékoztattam a lengyel és a litván külügyminisztert is, és azt várjuk el Brüsszeltől, hogy kezelje kellő komolysággal a kezdeményezést.”
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter – az említett és a hozzájuk időközben csatlakozó országok vezetőivel karöltve – elérte, amit elvárt, Brüsszel kellő komolysággal kezelte a kezdeményezést, Ukrajna soron kívül megkapta az uniós tagjelölti státust, majd elkezdődtek a megbeszélések a csatlakozásról konkrétan.
Keletkezett-e öröm és boldogság e nagy magyar sikernek hála? Nem keletkezett.
A magyar külügyminiszter főnöke, Orbán Viktor három évvel később, 2025. március 15-én, a magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Nemzeti Múzeumnál összegyűlt hívei előtt (Brüsszel szinonimájaként a birodalom kifejezést alkalmazva) emigyen fogalmazott:
„A birodalom nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja. A gyarmatosítás eszköze a háború. Európa urai úgy döntöttek, Ukrajnának folytatnia kell a háborút. Kerül, amibe kerül, majd kap cserébe gyors uniós tagságot a mi pénzünkön. Erre egyetlen válaszunk lehet: uniót, de Ukrajna nélkül. A háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, de Ukrajna uniós tagságáról nem tudják nem megkérdezni. Magyarország nélkül nincs európai döntés. Egy éve az volt a kérdés, akarunk-e meghalni Ukrajnáért. Most az a kérdés, akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába. Kedves barátaim, irány a véleménynyilvánító szavazás!”
Egy nappal később, március 16-án megmutatták a „véleménynyilvánító” „szavazás” szavazólapjait is. Hamarosan mindenki megkapja ezeket postán, kerül, amibe kerül.
Az elmúlt egy-két hétben muszáj volt morfondírozni azon, hogy mi lehet a miniszterelnök által beharangozott „szavazás” a műfaját tekintve, de ezt most be lehet fejezni: kiderült, hogy csupán egy egykérdéses „nemzeti” „konzultáció”.
Mindeközben csak a vak nem látja – bár ő is inkább igen –, hogy a három évvel ezelőtti külügyminiszteri és a friss miniszterelnöki megközelítés- és megfogalmazásmódok között antagonisztikus ellentétek feszülnek. Úgy stilisztikai, mint tartalmi síkon.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A szokásosnál is keményebben szólt a miniszterelnök.
A kormány azt állítja, a visszaküldött papírokat „szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni”.
A történész szerint Orbán ezzel nyíltan az elnyomók oldalára állt.
A Fidesznél BRÜSSZEL HAZA! lett a ruszkik haza üzenetből, miközben Magyar Péter annyira nem bízik az intézményekben, hogy inkább nem is akar szabályos népszavazást kiírni. Egy politikailag szétszakadt ország március 15-éje közvetlen közelről.
Egy olyan országban, amelynek polgárai nem egyformán gyakorolhatják a szabad gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való alapvető emberi jogot, egyikünk sem lehet szabad.
1848 március 15-én a sajtószabadságot írták a 12 pont első helyére. Ma az alig tucatnyi megmaradt, nehéz körülmények között dolgozó médiacéget fenyegetik. Ki fogja nyakon csípni a magángépezőket, jachtozókat, mutyizókat, seftelőket?
A profetikus miniszterelnök megrészegedett Trump eljövetelétől, és úgy érzi, végre messzebb is elmehet. Ez az ő szabadsága: megtenni az ellenféllel, amit csak meg lehet.
Leginkább Ukrajnának állna érdekében, hogy kezdjen valamit a jogfosztó „nyelvtörvénnyel”, ezzel nem csak Orbán Viktor és nem csak a „magyar származású ukránok” járnának jól. A legutóbbi álkorrekciókat szétszedő Velencei Bizottság is mutatott erre egy lehetőséget, lehetne élni vele. Elemző jellegű véleménycikk „kényes” kérdésről.
Az AfD előretört, a Pride-ot korlátozni akarják, Orbán Viktor alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. Nem rossz évkezdés a Mi Hazánk szimpatizánsainak. Kérdés, hogy magának a pártnak jó-e, ha a kormány valósítja meg a fontosabb programpontjait.