“A vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.”
(Részlet az MNB adatait titkosító törvényjavaslat indoklásából, 2016. február)

Matolcsy György március eleji, jegybank éléről történő távozásával az Állami Számvevőszék figyelme is a 2013 decembere és 2015 decembere között létrehozott hat jegybanki alapítványra irányult, amelyekbe összesen 260 milliárd forintot csatornázott át a Magyar Nemzeti Bank. A számvevőszék egészen komoly megállapításokat tett, miután súlyos hiányosságokat és durva veszteségeket talált az alapítványoknál, valamint a ráépült céghálózatnál. Sőt, „az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt”, áll a számvevőszék jelentésében. Ennek legfontosabb pontjairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A történet azonban nem csak most kezd izgalmassá válni, a kezdetek sem voltak unalmasak, hiszen a közpénztelenítési folyamatban a Matolcsy-vezette jegybank mellett a kormánypártok is igyekeztek partnerek lenni.

A 2014-et, 2015-öt megelőző időszak még akár sikertörténetnek is nevezhető a jegybank történelmében, hiszen – ahogy érveltek később a fideszesek –, nemcsak pénzügyi stabilitást teremtett az MNB, de képes volt nyereségesen is működni. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy mindebben a forint leértékelődése óriási szerepet játszott. Az így megtermelt nyereséget pakolta be ugyanis a jegybank az alapítványokba, amelyek egyből jelentős ingatlanfejlesztésekbe is kezdtek.

Egészen egy éven keresztül semmit sem lehetett tudni arról, hogy milyen gondossággal kezelik a jegybanki nyereséget az alapítványok. Matolcsyék ugyanis következetesen titkolták az adatokat arra való hivatkozással, hogy technikailag nem közpénzt kezelnek, hanem az MNB nyereségét. Azt a pénzt, amit a gazdálkodás során a devizatartalék forintra váltásán nyertek a forint leértékelődése miatt. Éppen ezért sem jogilag, sem pedig közgazdaságilag nem állta meg a helyét a jegybanki érvelés. Az MNB ugyanis nem egy magáncég, klasszikus értelemben véve nincs saját nyeresége és vesztesége, Matolcsy azonban úgy döntött, hogy a nyereséget nem fizeti be az államkasszába, hanem abból egy alternatív költségvetést hoz létre.

A bíróság 2016 februárjában viszont arra jutott, hogy az MNB-nek nincs igaza, az alapítványok gazdálkodása közérdekű adatnak számít, ezért ki kell adni, hogy mire és mennyit költöttek. Az első ítélet akkor még csak a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványra vonatkozott, a későbbiekben a többi alapítvánnyal kapcsolatban is döntés született.

A Fidesz ezután nem is tétlenkedett, rövid időn belül mindössze két nap alatt átnyomott egy törvényt, amely kimondta: a jegybanki alapítványokba pakolt pénz „elveszíti közpénz jellegét”.

Amikor védték a védhetetlent