„Amíg ennyire erős az amerikai és az orosz nyomás, hogy mielőbb legyenek választások Ukrajnában, addig Volodimir Zelenszkij és csapata kénytelen ellenállni, szembemenni a törekvéssel” – mondta a 444-nek Jarábik Balázs. A jelenleg is Kijevben tartózkodó Ukrajna-szakértő szerint paradoxont látunk. Zelenszkij bizalmi indexe az év elejére 60 százalék alá esett – ez nem kevés, ám az orosz–ukrán háború kirobbanása után mért 90 százalék fölötti számokhoz képest nem is sok, és a tendenciák nem voltak kedvezőek –, viszont a Donald Trump amerikai elnökkel lefolytatott február végi brutális vita után azonnal megugrott. Konkrétabban: a kijevi nemzetközi szociológiai intézet 57 százalékra mérte a bizalmi indexét február közepén, majd legutóbb 69 százalékot detektált. Amennyiben Zelenszkij beadná a derekát, elpártolna tőle azok nem kis hányada, akik Ukrajna önállóságának, függetlenségének harcosát látják benne – véli Jarábik –, tehát máris radikálisan zuhannának az esélyei a sebtében lebonyolítandó megméretésen.
Ezzel együtt az utóbbi hetek hírei éppen Zelenszkij népszerűség-növekedésének hatására szólhattak arról, hogy a stábja hozzáfogott a választások előkészítéséhez. Mármint annak érdekében, hogy a hullámot meglovagolva hatalomban maradhasson, borsot törve a távozását szorgalmazó-követelő Trump–Putyin duó orra alá. Az Economist névtelen ukrán bennfentesekre hivatkozva már azt feltételezte, hogy a sorsfordító eseményekre akár nyáron, sőt ezen belül júliusban sor kerülhet.
Jarábik Balázs ehhez képest azt mondja – összhangban Volodimir Feszenko ukrán politikai elemzővel, aki a Meduzának nyilatkozott részletesen a témában –, hogy júliusi választásokról már pusztán technikailag sem lehet szó. Egyrészt hadiállapot idején az alkotmányos előírások értelmében ezek nem megrendezhetők, a hadiállapot pedig jelen állás szerint május 8-áig megmarad, aktuálisan érvényben lévő szakasza akkor jár le. Másrészt az elnökválasztási kampány törvényes időtartama 90 nap, tehát a legkorábbi lehetséges választási időpont augusztus közepe.
Ráadásul nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hadiállapotot meghosszabbítják. Egyelőre úgy tűnik, az energetikai létesítményekre és a Fekete-tengeri célpontokra vonatkozó moratórium sem érvényesül, így azt, hogy egy teljes körű tűzszünetről mikor születhet megállapodás, senki sem tudja. Feszenko szerint ha ezt megkötik, akkor is kell legalább egy hónap pluszban, hogy kiderüljön, betartják-e a felek a pontjait, és csak azután lehet vége a hadiállapotnak, majd kezdődhet a kampány.
Ahogy Feszenko a Meduzának, úgy Jarábik a 444-nek is azt mondta: év végénél korábban nincs reális esély választásra, de egy 2026-os dátum még reálisabbnak tűnik.
Jarábik Balázs ezzel együtt Kijevben azt tapasztalja, hogy mindenki készülődik.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Döbbenetes jelenetek zajlottak az Ovális Irodában. Itt megnézhető, hogyan durvult el az amerikai és az ukrán elnök vitája.
Durvul a konfliktus Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka között, amiről egyre nyíltabban írnak a lapok, és ami mind merészebb következtetések levonására készteti a nyilvánosságot a harctéri kudarcok miatt frusztrált Ukrajnában.
Az elnök és a főparancsnok nem értett egyet abban, hogyan kellene a háborút folytatni.
Arra hivatkozott, hogy korábban is volt már ilyen.
És ha nem siet, hamarosan ország nélkül marad.
Az oroszok többsége jobban él, mint azelőtt, de már nincsenek illúzióik az elnökkel kapcsolatban, mondja Tatyjana Sztanovaja. A Berlini Carnegie Központ tudományos főmunkatársa szerint a Putyin-rezsim a névadója nélkül is működőképes maradhat, az orosz–ukrán háború viszont aligha ér véget a közeljövőben.