Bár hivatalosan a kereskedőket akarja büntetni, mégis a fogyasztókat veszi célba az új drogtörvény
- Értelmezhetetlen fogalmak,
- politikai uszítás,
- tüneti kezelés,
- a szakmai egyeztetés hiánya,
- büntetőjogi populizmus
- és magára hagyott fiatalok.
- Szakértőket kérdeztünk a kedden benyújtott új drogtörvényről.
A miniszterelnök februári évértékelőjén úgy fogalmazott, hogy „az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot”. Ennek folyományaként kedden Horváth László drogügyi kormánybiztos benyújtotta az új drogtörvényt, benne nagyobb súlyú törvénymódosításokkal, amik nemcsak a kereskedőket, de a fogyasztókat is jelentősen érintik. Bár a kormány a gyerekeket megrontó kábítószer-kereskedők ellen hirdetett harcot, Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint az eddigi gyakorlattal szemben most előtérbe kerülnek a fogyasztók is.
Tüneti kezelés
Egy 444 által kérdezett büntetőjogi ügyvéd szerint a csomagnak „csomó aggályos része” van, és inkább tágabb kontextusban, politikai kampány részeként értelmezhető. Szerinte a drogtörvény egy hármas csomag része a Pride betiltásával és a civilek nyomás alá helyezésével együtt. Orbán Viktor cikk elején idézett állítása az ügyvéd szerint is megállja a helyét, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a probléma nem új keletű, a szintetikus szerek ellen érdemi lépést a kormányzat az elmúlt 15 évben nem tett. A mostani törvénykezés is inkább egyfajta büntetőjogi populizmus, amely minden bűntény esetében egy kategóriával megemeli a büntetést. A leghangsúlyosabb szigorítás, hogy a birtoklás hasonlóan súlyos következményekkel járhat, mint a kereskedelem.
Szemelyácz szerint legalább 2009 óta okoznak problémát a szintetikus szerek, azóta többször is voltak csúcspontok. 2013-15 között volt a fogyasztás abszolút csúcsa. 2016-ban az Alfa-pvp nevű serkentőtől, majd 2019-20-ban a bica nevű szintetikus cannabinoidtól halt meg több tucat ember, amire a kormány nem igazán reagált semmit. „A 2010-es évek végére két területen tartották magukat a dizájnerek: a szegregátumokban és a drogokkal először kísérletező kiskamaszok között. A szegregátumokban élőket a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja segíti több-kevesebb eredménnyel, de a nagyjából 1700 szegregátumból csak 300-ban vannak jelen, míg a fiatal kipróbálók körül eltűntek a prevenciós programok, részben forráshiány, részben jogszabályi nehézségek miatt.”
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Új drogtörvény: Akkor mehetsz elterelőre, ha feldobod a dealered
A kábítószerkereskedőktől akár az ingatlanukat is elkobozhatják, a visszaeső kereskedők pedig nem bocsáthatók feltételes szabadlábra.
Pénz, bosszú, még több pénz – Orbán mindent megígért a híveknek, csak higgyenek tovább a varázslatban
Trump győzelme felbátorította a hónapokra defenzívába szorult miniszterelnököt, aki látnokként fényezte magát és fenyegetőzött. Aztán a csillagot is leígérte az égről, hogy életben tartsa a bűvöletet.
A hatalom bekészített bunkósbotja
Az autokráciák Thaiföldtől Törökországig nem technofasizmusra, hanem saját gonosz törvényeikre épülnek. A „gyermekvédelmi” és „kábítószer-ellenes” alkotmánymódosítás nemcsak a gyülekezési törvényt írhatja felül, hanem mindent. De leginkább a demokráciát. És már el is kezdték alkalmazni.
Alkoholhoz köthető rendellenességek: Magyarország világelső
Bár literre nem a magyarok isszák a legtöbb alkoholt, a problémás ivók és az alkoholfogyasztás által okozott betegségekben szenvedők aránya nálunk a legnagyobb az egész világon.
A kormány nem megoldani akarja a droghelyzetet, hanem démonizálni
A kormánynak 15 éve volt rá, hogy hatékonyan kezelje a droghelyzetet, de láthatóan most is csak azzal akar politikai hasznot húzni, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat kriminalizálja, miközben nem nyújt segítséget azoknak, akik valóban rászorulnak. Megmutatjuk, hogy a hangzatos lózungok mögött mit rejtenek valójában a jogszabályváltoztatások.
