Csaknem három hónapos szünet után csütörtökön folytatódott a tavaly ősz óta tartó, több minisztériumot érintő korrupciós óriásper a Budapesti Környéki Törvényszéken. Az ügy 54 vádlottjából ezúttal három sokadrendű vádlott állt bíróság elé a még mindig előkészítő ülések fázisában tartó büntetőeljárás során; az utolsó, januári tárgyalási napon börtönre és 180 milliós pénzbüntetésre ítéltek egy üzletembert (a vádirat szerint egy szervezett korrupciós hálózat milliós összegekért cserébe elintézte egyes cégek pályázatának nyertességét, de erről később részletesen írunk).

A tárgyalás igazán fontos momentuma azonban nem az ő meghallgatásuk volt, hanem az, hogy Oláh Gaszton bíró bejelentette: elkészült az I. rendű vádlottról, dr. K. T.-ről az igazságügyi elmeszakértői szakvélemény. A 140 oldalas jelentés szerint a vádlott „nem szenvedett és nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotában, ami kizárta vagy korlátozta volna” abban, hogy cselekedeteit és azok következményeit reálisan felmérje („realitásfunkciója ép, realitáskontrollja megtartott”), így azokért felelősséget vállaljon. Ez azt jelenti, hogy a dr. K. T. elleni eljárás lefolytatásának nincs akadálya, az ő előkészítő ülése április 17-én lesz.

Az eljáró bíró azt is bejelentette, hogy dr. K. T. ellen megindult a becsületsértés miatti eljárás. Ebben az ügyben maga Oláh Gaszton jelentette fel még ősszel, a tárgyalássorozat kezdetén K.-t, akit ebben az ügyben március közepére idéztek be a budapesti regionális nyomozó ügyészségre. Az ottani kihallgatása másnapján K. beadványt nyújtott be a bírónak, ahogyan fogalmazott, a „tartós béke” érdekében, ebben többek között az őt megijesztő ügyészségi „nagyon háborús hangnemről” írt, valamint arról, hogy „még nem ittuk meg a gyanúsítotti pertut”.

A bíró a tárgyaláson azt is ismertette, hogy az előkészítő ülésen a bűnösségüket beismerő vádlottak közül több ítélet már jogerős is lett. A fontosabb vádlottak közül a III., IV., V., VIII. és IX. rendűeket ítélték el, többségük ítélete ellen vagy az ügyészség, vagy mindkét fél fellebbezett, de például a IX. rendű vádlott elleni ítélet 2 év felfüggesztett börtönről szóló ítélet már jogerős lett.

Mi is ez az egész?

A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy „több minisztériumban is lecsaptak” olyanokra, „akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el”, de a lap szerint csak „alacsony rangú bürokraták (…) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet”.

Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai) érintett lehet az ügyben, és hogy „kis hálózat” helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és bár október óta több mint tucatnyi tárgyalási napot tartottak, több vádlott még mindig nem került bíróság elé, pedig csak az előkészítő ülések tartanak.

Október óta ez történt

A többiek közül már több, a bűnösségét már beismerő vádlott ügyében született ítélet az október óta tartó tárgyalássorozat úgynevezett előkészítő ülésein. Ahogy korábban írtam főbb vádlottak közül a III., a IV., a IX., továbbá az V. és VIII. rendűek – előbbi három korábban minisztériumi osztályvezető volt – beismerték a bűnösségüket. A II. rendű vádlott, továbbá az ügy két közszereplő vádlottja, a XI. rendű Karsai Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes és a XII. rendű Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter bizalmasa, tagadták a bűnösségüket.

Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.

A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre – amelyen idézés nélkül jelent meg, és amelyről ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint az első ülésről – egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett.

Az ügyről írt összes korábbi cikkünk itt olvasható.