Több ponton is átírnák a kormánypárti képviselők a 15. Alaptörvény-módosítás három hete benyújtott szövegét – írja a Telex. A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután veszi napirendre a javaslatot. Az ülés előtt nem sokkal beleírogattak a fideszes képviselők: nyolc pontos módosítót terjesztettek be.
A legfontosabb módosítás, hogy Alaptörvénybe kerülhet „a települések önvédelemhez való joga”. Ez az a törvényjavaslat, amelyet a hírek szerint Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztériumában dolgoznak ki. Eddig a célokról és a megvalósításról annyit lehetett tudni, amit Navracsis elmondott: A Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, és ezerre tehető, ahol ez a mutató emelkedik. Van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent. Példaként a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét említette. A lehetséges öt eszköz a miniszter szerint
A települések önvédelmének megteremtését Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében jelentette be.
„Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – mondta.
A Telex azt írja, a törvénycsomagot csak később terjesztik be a parlamentnek, de az Alaptörvényben már most megágyaznának a települések önvédelmének. „Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához” – áll a hatályos Alaptörvény XXVII. cikkében. Ezt egészítenék ki egy mondattal: „A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”
A nyolc, benyújtott módosító közül fontos még az is, ami szerint mégsem hirdethet örökre veszélyhelyzetet a kormány. A szabály marad: a kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi.
A 15. Alkotmánymódosítás tervezett szövegét március 12-én nyújtották be. Orbán Viktor az évértékelő beszédében jelentette be, hogy újabb Alaptörvény-módosítás lesz. Az Alaptörvénybe bekerülő újabb, „legfontosabb” pontok:
Mindegyikhez tartozik mentesség is: például népcsoporttal vagy vallási felekezettel szemben nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni.
Öt pontot soroltak fel „legfontosabbként”, így például beleírják, hogy „az ember férfi vagy nő”, és hogy bizonyos esetekben felfüggeszthetik magyar emberek magyar állampolgárságát. Veszélyhelyzetben viszont korlátozza magát a kormány: rendeletben már nem függeszthetnek fel törvényeket.
Vagy legalábbis azt ígérte, hogy megpróbálja. Percről percre követjük a beszédet, hogy kiderüljön, sikerül-e neki.
Mármint az, hogy az ember vagy férfi vagy nő lehet.